Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Lővei Pál: Adatok a magyarországi téglagyártás és felhasználás történetéhez

200. évfordulója alkalmából. Szerk. Jenéi Ferenc. Győr, 1943. 30. 124 Győri kamarai számadások, 1745-1746. No. 153.; 1746-1747. No. 223., 233.; 1749. 12. fol.; 1751. 12. fol.; 1752, 14. fol.; 1753. 14. fol. 125 Nyitrai 1953/1954. (43. jegyzetben i. m.) A vállalkozók, a mesterek és a munkások,; A téglavetés,; A kemence c, tanulmány, 4,; Sólymos 1965. (116. jegyzetben i. m.) 126 Győri téglaszámadások 1 -2. 127 Zách J.: Fehér-megyei topographiai statisztikája. SzékesFehérvár, 1863, 174. A kis égető a 19. század közepe után már nem is lehetett gazdaságos, 1869-ben Bajzáth György 2 és fél holdnyi területű „régi téglavetőt" földosztásra átadott a községnek. Ld. Németh Gy: Iszkaszentgyörgy története a legrégibb időktől a felszabadulásig. Iszkaszentgyörgy, 1976. 12., 79. 128 Koppány 1990. (102. jegyzetben i. m.) 74. 129 Győri téglaszámadások 2.; Lővei 1983, (2, jegyzetben i, m.) XXXVII. 130 Nyitrai 1953/1954. (43. jegyzetben í. m.) 2. sz. jelentés, 5. 131 Győri téglaszámadások 1-2.; Lővei 1983. (2. jegyzetben i. m.) XXXV. 132 Győr, Püspöki Levéltár. „Capsás anyag", N. Zichy Ferenc püspök iratai, I. cs. - az adatért Dávid Ferencnek tartozom köszönettel. 133 GyVTI II. 858/11., II. 862/57. 134 GyVTI XII. 89/161. 135 Major Pál: Mosonmegye monographiája. II. M agyar-Óvár, 1886. 16. 136 Merk 1966. (71. jegyzetben i. m.) 29-31., 36. Ugyanakkor Miesbach téglagyára, Bécstől délre 50 milliós évi termeléssel büszkélkedhetett, Pedig ezek a gyárak még nem a korszerűbb, folyamatos üzemű körkemencékkel voltak fölszerelve. 1861ben, már Miesbach unokaöccse, Heinrich Dräsche idején az össztermelés 113 millióval tetőzött. Uo. 36-53. 137 Lénárt 1983. (105. jegyzetben i. m.) 197-198. 138 Cs. Dobrovits 1985. (83. jegyzetben i. m.) 55. 139 1772. szeptember 14. - Pápai Prothocollum, 1. cs., capsa 51,, no. 3. 40. - az adatért néhai Cs. Dobrovits Dorottyának tartozom köszönettel. 140 Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története. Győr, 1937. 195-196, 141 Ld, a 132. jegyzetet. A péri plébániaházban és az egyik majorépületben 1935-ben „GZEJ 1666"-os és „GZACEJ 1669" (=Georgius Zéchenyi Episcopus lauriensis és Georgius Zéchenyi Archiepiscopus Colocensis Episcopus lauriensis) téglák kerültek elő, Ekkor a téglavető már nem működött, ld. Karácsonyi Sándor: Pér község és plébánia története. Győr, 1941, 31-32. 142 Comes Zichy Episcopus lauriensis, illetve Comes Franciscus Zichy Episcopus lauriensis. Ld. Lővei 1983. (2. jegyzetben i. m.) 25. (121. sz.), 26. (129. sz.), 31. (170. sz.) 143 Magyarországi bélyeges téglák 1985. (3. jegyzetben i. m.) No. 15-44., 48-51. Az utóbbi idők kutatásaiból néhány további példa: Süttő, Bikolpuszta: Nedetzky-Reviczky-kastély, Nedeczky-monogram; Szekszárd; Mérey-monogram (Kozák Károly: A szekszárdi bencés apátság feltárása. 2. = A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, 2/3. Szekszárd, 1972. 236.); Edelény: Coburg-kastély (Haris Andrea, Lővei Pál kutatása); Tárnáméra: kastély, Almássy- és Károlyi-monogram; Zsennye: Bezerédy-kastély (Koppány Tibor kutatása); Lovasberény: Cziráky-kastély (Somorjay Sélysette, Mentényi Klára kutatása); Verség, Fenyőharasztpuszta: kastély, Podmaniczkymonogram (D. Mezey Alice kutatása) 144 Lővei Pál: Téglák és téglabélyegek a Dunántúlon a középkortól a 19. század végéig, In: Magyarországi bélyeges téglák. 1985. (3. jegyzetben i. m.) 145 Győr Városi Levéltár, 1697-1701. évek tanácsi jegyzőkönyvei: Hermann főkapitány 1698. évi 1682. sz. rendeletének 6. pontja. Ld. Bedy (39. jegyzetben i. m.) és Lővei 1983. (2. jegyzetben i. m.) VII. 146 Lővei 1983. (2. jegyzetben i. m.) VIII. 15. (59-60. sz.), 16. (62-63. sz.) - az épület kutatását Dávid Ferenc és Somorjay Sélysette vezette. 147 Lővei Pál: Az óvári kapucinus kolostor és templom. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Tanulmányok. Szerk. Haris Andrea. Budapest, 1994, 518. 148 Székesfehérvár Város Levéltára, Tanácsülés! jegyzőkönyvek, 1737. december 4. 149 Bedy (39. jegyzetben i. m.) és Lővei 1983. (2. sz. jegyzetben í, m.) VI—VII. 150 Szávay Gyula: Győr. Győr, 1896, 242,; Bedy Vince: Adalékok a győri ipartörténetéhez, = Győri Szemle, 13. 1942. 183. 151 Lővei 1983. (2. jegyzetben i. m.) 24-25. (114-115., 117-119. sz.) 152 Győr, Káptalani Levéltár, Theka III. Num. 1241., 1243-1245, 153 Lővei 1983. (2. jegyzetben í, m.) 24-26, (118., 120., 124-125,, 127-128., 131. sz.) 154 Magyarországi bélyeges téglák 1985, (3. jegyzetben i. m.) No. 54-55.; Lővei Pál: Pannonhalmi téglák. In: Möns Sacer 9961996. Pannonhalma 1000 éve II. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 247-248. 155 MOL Keszthelyi Festetics-levéltár, fasc. N. 2407., ld. Iványi Béla: A középkori Vasvár. Kézirat. [1957] (Vasvár, Helytörténeti Múzeum) - az adatért Haris Andreának tartozom köszönettel. 156 Kállay 1972. (41. jegyzetben i, m.) 63-64. 157 Budapesti Állandó Szabadtéri Téglaipari Kiállítás kalauza. Közreadja a Hazafias Népfront X. kerületi Bizottsága. Budapest, 1977. 14. 158 Nyitrai 1953/1954. (43. jegyzetben i. m.) 1. sz. jelentés, 1.; 2. sz. jelentés, 3-5.; 3. sz. jelentés, 2.; 5. sz, jelentés; 9, sz, jelentés, 1-2, 159 Nyitrai 1953/1954, (43. jegyzetben i. m.) A vállalkozók, a mesterek, és a munkások; A téglavetés; A kemence c. tanulmány, 2. 160 1782. augusztus 20. - idézi: Véghely Dezső: Emléklapok rendezett-tanácsú Veszprém Város közigazgatási életéből. Veszprém, 1886. 224. 161 Uo. - Városi jegyzőkönyv, 1873. január 10. 162 Magyarországi bélyeges téglák 1985. (3. jegyzetben i. m.) No. 61. 163 Uo. No. 65-66,; Lővei 1983, (2, jegyzetben i, m.) XIII. Egy téglavető felépítését Székesfehérvárott a töröktől történt visszafoglalás (1688) után röviddel, már 1689. november 3-án engedélyezték. Ld. A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543-1688 (1690). Összeáll. Farkas Gábor. = Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 19, Székesfehérvár, 1989. 242. 164 Győri kamarai számadások. Győri téglaszámadások 1 -2, 165 Sefcsik 1943. (123. jegyzetben i. m.) 30. 166 Részletesen: 1754 -3785 fl 45 kr 1755 -2117 29 3/10 1756 - 761 27 1757 - 188 26 6/10 1758 - 953 3 7/8 1759 - 653 9 7/40 1760 + 117 38 15/40 1761 +1459 56 25/40 1762 +1705 38 9/40 1763 +2035 -29/40 1764 +2780 53 14/20 1765 +1116 (becsült érték az 1760-1772. évi adatok alapján, amely a környező esztendők eredményei szerint alsó becslésnek tekinthető)