Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

11. kép. Savaria ókori kőemlékei. Dorffmaister István freskója a szombathelyi püspöki palota Sala terrenájában, 1784 szabadság tágabb terei kezdik felváltani, általánosabb, átfogóbb figyelem és érdeklődés irányul a hazai művelődésre - s ennek részeként a művészeti emlékekre is. „Azt legalább senki sem tagadhatja" - véli egy tudósító - „hogy Csalai Árendator Gulinger Úrnak tselekedete, ki...azon talált márványt látszatós helyre háza oldalába téteti, minden tiszteletet érdemel."

322 A tudósító később ismét említi ezt az esetet: „Méltó volt Gulinger Gergely Tsalai Árendás Urat [...] ditsérettel megnevezni; mert valóban egy időtől fogva ritkaság azt látni Fejérvárott, hogy a' régi kövek falakba tisztességes helyekre beépíttessenek."

323 „Józan gondolkodású", derék pplgárként említik azt a személyt, aki nem rontatott le egy címerrel díszített bástyát.

324 „Éljenek Hlyen nemes érzésű, és a' Régiségeket betsülni tudó Hazafiak" - olvashatjuk Pázmándy György főszolgabíróról, aki a környéken talált ókori faragott köveket baracskai kastélya angolkertjének díszeként szándékozik elhelyezni, annak ellenére, hogy egyes „hamis szívűek" azt javasolták, hogy kapufélfának használják a becses emlékeket.

325 Egy 1606-ban Bocskay István erdélyi fejedelem kolozsvári szülőházában felállított feliratos követ „tsak ennyihány esztendők előtt Idősbb Széki Gróf Teleki József, azon Háznak mostani birtokossá, és illy betses Emlékeknek buzgó kedvellője, a' komor üdőnek mostohaságától menteni kívánván, a' kapu Tornáczában újdonan fel állította".

326 Egy 1798-ban kiásott antik feliratos követ „Raich Pál akkori A patikárius Úr,., megvásárolván háza' falába az úczára berakatta,"

327 Egy 1809-ben a szombathelyi szőlőkben talált antik sírkövet „Czuppon György Apát és Kanonok Úr Kám uczán lévő házánál a' falba rakatta."

328 Egy Várhelyen talált antik feliratos oszlop M. Noptsa László Uraság Farkadin nevű Jószágába helyheztetett udvar házánál vagyon, több számos iratú nevezetes oszlopokkal, mellyekből az említett Uraság udvara' közepén szándékozik a' Régiség' szent tiszteletére, egy dicsőséges Pyramist állítani."

329 Egy Fehér megyei halom feltörése közben - írja az ásatást megtekintő Leiden József - az ásó munkások óriási kövekre találtak. „A' szembetűnő találmány az Árendás Urat további nyomozásra serkentette - A' Halomnak több helyén ásatott

330 [...] Ö meg tette, a' mennyit tehetett; e' kevésre is szembetűnő költséget áldozott. - Ó Árendás. Talán reménylhetjük, hogy a' tulajdonképpen való Birtokos Úr ha most nem is, idővel a' dolognak nagyobb meg világosításáért tovább fogja a' kezdettel nyomozni [...] Dítséretes dolog magunk végett az emlékezetre méltókat el nem temetni; az az: a' mit magunkért nem akarnánk, akarjuk Hazánkért!"

331 Dálnoky Márton reményét fejezi ki, hogy az erdélyi Várhelyen talált antik mozaikot rejtő föld tulajdonosa, Noptsa Elekné tovább fog ásatni a környéken, s újabb értékes emlékeket fog felfedezni,

332 Jankovich Miklós megköszöni a tulajdonosnőnek „emlékezetemre még nálunk példa nélkül lévő Hazai-Régiségek' pártfogását a' nemzeti dicsőség' öregbítésére tárgyazott adakozását", ti, hogy „felséges érzéssel, 's példán kivül lévő adakozással, a' jeles alkotmányt" a megóvás céljából kőfallal vétette körül, s befedette, „méltó, sőt felséges gondolatja és dicső tette vala Nagyságodnak, hogy a' régiség olly emlékét pártul fogta, és a' mit szégyeneihetünk, még a' mi felderültt év-korunkban is folyton-folyva dúló Vandalismustól megmentette, mellynek fennlétele nékünk Magyaroknak annál nagyobb dicsőségünkre válik, mennél inkább a' világ míveltebb Nemzetei, azzal otthon szűkölködnek."

333 A fentiekhez hasonló társadalomlélektani aspektus figyelhető meg a közgyűjtemények gyarapításáról szóló hírekben is. Bár a gyűjteményekkel és az akadémiával kapcsolatos hírek e feldolgozáson kívül esnek, arra mindenképpen utalni kell, hogy a történeti-rendszerező szemlélet megerősödésével párhuzamosan, az új, polgári kulturális intézményrendszer kialakítására irányuló törekvések eredményeként ebben az időszakban jön létre az az intézményi keret (Nemzeti Múzeum és Akadémia), mely - a már korábban intézményesült régészet mellett - egyik előfeltétele lesz az intézményes műemlékvédelem működésének.

334 A múzeumi rendszer