Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

A VÁROSRENDEZÉS ÉS VÁROSKÉP ALAKULÁSA BUDAPESTEN 1945-1975 KÖZÖTT ELŐSZÓ EGY NEGYEDSZÁZADA KÉSZÜLT TANULMÁNYHOZ Kedves Olvasó! „A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között" című tanulmányom a hetvenes évek végén íródott. Budapest Főváros Levéltára akkortájt szerette volna megjelentetni a „Budapest története" Vi. kötetét. Eredetileg ebben jelent volna meg a tanulmány és így készítési idejének építészeti megítélését tükrözi. A bevezető részek a törvényi-rendeleti hátteret próbálták bemutatni. Ma már az akkori legfiatalabb törvények, előírások is elavultak, másokat alkottak helyettük. A politika, az államszervezet és intézmény-rendszer átalakult, de remélhetően az építészi szemlélet és értékelés még a mai ember számára is érthető, elfogadható. A tanulmány a város látványát egy elméleti sétában kívánta bemutatni és ehhez idomult a választott szerkezet is. Elsősorban az érdeklődök olvasmányos tájékoztatása volt a cél, de lábjegyzetek a részletesebben érdeklődőt is útba igazítják. Sajnálatos módon, terjedelmi és hozzáférhetőségi okok miatt az illusztrációk száma is kevesebb a kívánatosnál, s a tanulmányban zömmel csak az egykori BU VÁTI fotótárának a Kíscelli Múzeumban került anyagára tudtam támaszkodni. (A BUVÁTI fotósa ebben az időben Orlay Ágost volt.) A fejezetek cím szerint a következők: Bevezetés A pesti Duna-part Vigadó, a pesti Duna-part Budai Duna-part Várhegy Belváros, Vörösmarty tér, Martinelli tér Belváros, Roosevelt tér, József Attila utca, Engels tér [Erzsébet tér], Népköztársaság útja [Andrássy út] Erzsébet hídfő és K-Ny-i tengely, Rákóczi út, Rózsák tere, Baross tér V-VI-VII-VIII. kerületek belső városképei Erkel Színház és környéke, Nemzeti Színház A budai körút rendszer: Mártírok útja [Margit körút], Széna tér, Moszkva tér, Krisztina kőrút, Déli pályaudvar, Attila út Víziváros: Fő utca, Frankel Leó utca Viziváros Csalogány utca, Medve utca, Fazekas utca, Horvát utca, Varsányi Irén utca. A Rózsadomb, Pasarét és a budai hegyvidék Hegyalja út, Alkotás utca és környéke XI. kerület: Gellért tér, Bartók Béla út, Móricz Zsigmond körtér, Fehérvári út, Karinthy Frigyes út, Villányi út, Karolina út, Bocskai út, Schönherz Zoltán utca [Október huszonharmadika utca], Bercsényi utca, Siroki utca, Tétényi út, Budafoki út, Budaörsi út, Gellért-hegy, Kelenföld Lágymányos Józsefváros, Üllői út IX. Baross utca, Kőbányai út, Hámán Kató út [Haller út], Gyáli út Gorkij fasor [Városliget fasor], Benczúr utca, VI. és VII. kerület XIII. kerület, Angyalföld IV. Újpest XIV. Kerepesi út, Thököly út, Erzsébet királyné útja, Hungária krt., Nagy Lajos király útja X. Kőbánya III. Újlak, Óbuda XV. Újpalota, Rákospalota Keleti peremkerületek: XVI. ker. Rákosszentmihály, XVIII. ker. Pestszentlőrinc, XX. ker, Pesterzsébet Záró gondolatok A fejezetek segítségével szinte az egész akkori város bejárható, de természetesen nem tartalmazza a tárgyalt időszak minden új létesítményét, csak a városképet lényegesen alakító építményeket. A tanulmány megírása és mostani publikálása között több mint 25 évre való tekintettel néhány tájékoztató jellegű megjegyzést azért tennünk kell, bár ez is önkényes válogatás, A rendszerváltás után az utak, utcák, terek nevei részben a háború előtti neveiket kapták vissza: pl, Felszabadulás tér Ferenciek tere, Mártírok útja - Margit körút, Népköztársaság útja (ez a tárgyalt időszakban is többször változott) - Andrássy út, Korvin Ottó út - Pacsirtamező utca, Lumumba utca - Róna utca, November 7 tér - Oktogon, stb, Nagyrészt eltűntek a munkásmozgalmi személyek nevei: Mező Imre - Fiumei út, Lenin körút - Teréz körút és Erzsébet körút, stb, E változások bemutatása külön tanulmányt igényelne, de igyekeztem a 2001 -ben érvényes neveket zárójelben feltüntetni. A városképet meghatározó akkori épületek közül számosat átépítettek (Szép utca 3., Deák Ferenc utca