Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bérczi László: A Sala terrena falképei a szombathelyi püspöki palotában

31. kép. A bejárati ajtó melletti falkép részlete 32. kép. Az ajtó fölötti lunetta díszítményei kombák díszítőfestéseként igen gyakori, de szerepel a Sta Constanza mozaik díszítésén is. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a 4. században vallási tartalom nélkül is a profán szférában általánosan elterjedt volt ez a díszítő motívum. A falképen való szerepeltetése nyilván az ókeresztény emlékek gyakoriságát igyekezett demonstrálni, Mindkét kőfaragványt közölte Schoenvisner.

34 (40-42. kép). III. Keleti fal (1. kép: 8-10.) 1. számú - középső - mező: Az itt látható nagyméretű kompozíció, a szemben lévő és már ismertetett vízi istenséget ábrázoló kút kép párdarabja. A kép témájának meghatározása nagyon problematikus. B. Thomas Edit már említett cikke szerint „Dea Muta és a Larok alakjait" festette meg Dorffmaister,

35 Az ikonográfiái lag rendkívül ritka ábrázolás középpontjában, egy hasáb alakú sziklatömbön ül Dea Muta, jobb kezével a lábánál játszadozó gyermekeire mutat, A vizes, algás, moszatos sziklát nagyméretű békák és varangyok népesítik be, A fülkét itt is vadnövényekkel benőtt sziklák szegélyezik, A fülkét lezáró ív felett, fekvő nő kezében gyümölcskosárral az ősz, a jobb oldali idős férfi kezében tűzzel a tél jelképes alakja, A mitológia szerint a Dea Muta (= Hallgató vagy néma istennő) eredetileg a Tiberis egyik fecsegő nimfája volt, Rossz szokása okozta a vesztét: kibeszélte Jupiter szerelmi ügyeit, ezért a főisten megharagudott rá, Kitépette nyelvét és az alvilág ingoványaiba száműzte. Mercuriust bízta meg Jupiter, hogy a száműzöttet kísérje le az alvilágba. Útközben azonban Mercuriusnak megtetszett a lány. Ebből a kapcsolatból születtek iker gyermekeik a Larok,

36 akik az útkereszteződések, birokhatárok és a házi tűzhely védői lettek. B. Thomas Edit elgondolása szerint ez az ikonográfiailag unikális ábrázolás azért került ide, mert a Tiberis nimfája volt.

37 írja ezt annak ellenére, hogy az általa kialakított Vergilius illusztráció gondolatba már csak azért sem fér bele, mert a Dea Muta történetét Ovidius ünnepi kalendáriumában olvashatjuk, Tehát egy más értelmezési megoldás lehetőségét sem szabad kizárnunk, Van egy olyan elképzelés is, amely sokkal kézenfekvőbbnek látszik. Ez pedig a Földet megszemélyesítő Tellus nőalakban történő ábrázolása. A vatikáni Museo Chiaromantiban található egy antik szobor, amely egy bő ruhába öltöztetett Tellust jelképező nőalakot ábrázol. A sziklában fekvő nőalak előtt az őszi és téli hideg esőzéseket jelké33. kép. A scarbantiai tisztségviselő feliratos kőfaragványa. Schoenvisner 1791. IX. t.