Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bérczi László: A Sala terrena falképei a szombathelyi püspöki palotában

34. kép. A római Porta Maggiore képe Piranesi metszete alapján pező kacsákkal és teknősbékákkal játszadozó gyerme­keket láthatunk. Kissé más, mégis hasonló típusú dom­borművet találunk az Augustus császár által emelt Bé­ke-oltáron, Itt a Tellust megszemélyesítő nőalak az „édes anyaföld" képében jelenik meg, Az ülő nőalak ölében gyümölcsök, amellyel táplálja két kis gyermekét, Lábainál állatok legelésznek, Mivel Tellus gyermekei az Élet és a Halál, ezért egyes ábrázolásokon ujját szája elé teszi, utalva a Halál birodalmának némaságára, Ezért Trencsényi Waldapfel Imre szerint a Dea Muta szi­nonimája. 38 Ha elfogadjuk, hogy itt Tellus ábrázolásról van szó, és figyelembe vesszük, hogy a terem mennye­zetén az égbolt van megfestve, akkor a három őselem: A Föld, a Víz és a Levegő allegóriája. Ez pedig a Par­thenon-fríz ikonográfiájával egyezik meg. A frízen ugyan­is a három őselem alakjai fogadják a felvonuló Athénia­kat. Figyelembe kell venni a műtárgytörténeti szempon­tokat is. A Parthenon-frízről 1674-ben Jacques Carrey 416 rajzot készített. Az Ara Pacis Augustae Tellus ábrá­zolása a 16. században került elő a Ripetta építésekor, Majd a Medici pápák uralma idején került a firenzei Uffiziba, ahonnan az 1937-es Mussolini-féle római vá­rosrendezéskor került vissza a Béke-oltár rekonstrukci­óba, A Chioromantiban levő Tellus szobor is a 18. szá­zad óta megtekinthető kiállítási tárgy. Tehát Szily római tartózkodása idején többféle Tellus ábrázolást, illetve ar­ról készült rajzot, metszetet láthatott. Elképzelhetetlen­35. kép. A római Porta Maggiore. Piranesi metszete, 1748 37. kép. A római Porta Maggiore előterében elhelyezett savariai kőfaragványok

Next

/
Oldalképek
Tartalom