Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Hoós Mariann – Lente István – Szentkirályi Miklós: A hédervári kastély barokk falképei és a kápolna restaurálása
8. kép, Az ezüsttároló helyiség helyreállított mennyezetfestése lelő gazdagságú volt belső díszítése is: a fiókos dongaboltozatot (kis mérete ellenére!) „grandiózus" hatású látszatkupola díszítette konzolokon elhelyezett kővázákkal és puttókkal, gyümölcsfüzérekkel, aranypöttyökkel teleszórt betétekkel és csigában végződő félpillérekkel. (5. kép) Az oldalfalakon a legtüzetesebb kutatás sem hozott felszínre festés-maradványt, Nyilvánvalóvá vált, hogy ezeken a falakon nem is volt soha festés. Ennek legvalószínűbb oka, hogy az ezüstnemű tárolására az egész szobában falhoz simuló faragott szekrényeket építettek be. E bútorok teteje fölött festéssel pótolták a faragott oromzatot. A dongaboltozat közepén mindkét oldalon díszes ovális keretbe foglalt medalionokban a kastély urát és úrnőjét ábrázolta az egykori festő. E festett portrék mintájául az ajtó fölött elhelyezkedő, Lipót császárt ábrázoló faragott dombormű szolgálhatott, (6-7, kép) Az ajtó-, illetve ablakbélletekben megjelenő, fát imitáló, barna tónusú festésnyomok a faragott bútorzatot folytatták. A nyílászárók bélletei léckeretes betétekkel osztott falmezők, az ajtónyílás felső falívét festett, aranyozott gyümölcs-fűzér díszítette. Az ajtóbéllet festése - alul fiókok, aranyozott fogantyúkkal -, egyértelműen az egykori bútorzat kiképzésére utal. A műemléki helyreállítás során megtalált falfestést szakszerűtlenül tárták fel, ennek következtében igen roncsolttá és hiányossá vált. Sérülékenységéhez nagymértékben hozzájárult, hogy secco technikával készült. A mennyezet látszatarchitektúrájánál a felület részletgazdagsága miatt egy kisebb kiterjedésű hiány is nagyon nagy veszteséget jelentett. Az ornamentika hiányainak pótlásánál a kápolna azonos formavilágú megoldásai analógiaként jelentettek nélkülözhetetlen segítséget. (8. kép) Sajnálatos módon a szoba mai berendezése nem tükrözi az egykori tónusviszonyokat: a sötét faszekrények fölött világosabban megjelenő festett kupola valósággal megnyitotta a szoba mennyezetét. Ez a térélmény ma nem jön létre az oldalfalak eredeti, sötét összhatású bútorzatának hiánya miatt. Ez az önmagában is különlegesnek számító kicsi helyiség azt példázza, mennyire egységes szemlélettel kezelték a kastélyt, milyen nagy hangsúlyt helyeztek egy kevéssé látható szoba falainak díszítésére is. 8 A KÁPOLNA ÉS A HOZZÁ CSATLAKOZÓ HELYISÉGEK FALKÉPEI A kápolnát a kastély északi, barokk szárnyának a park felőli végében, két szintet átfogó dongaboltozatos tér, bejárata a földszinti folyosóról nyílik, (9, kép) A kápolnát Szűz Máriának szentelték, erről tanúskodik az ovális Mária-monogramos ablak a keleti falon, illetve az eredeti oltárkép, amely szintén Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal. A szentély keleti, rozetta-mintás betétekkel díszített oldalfala a gazdagon faragott Máriaoltárhoz illő hátteret képez. A teljes falfelületet architektonikus festés díszíti, melyen a figurális ábrázolások is az építészeti elemek részeiként jelentkeznek, A dongaboltozatos mennyezetet 9, kép, A kétszintes kápolna bejárati oldala