Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Hoós Mariann – Lente István – Szentkirályi Miklós: A hédervári kastély barokk falképei és a kápolna restaurálása

10. kép. A festett látszatkupola ablakokkal és Szentlélek galambbal festett fiókokkal osztották meg, bennük még az ablaknyílásokat is megjelenítették. A mennyezet közepére illuzionisztikus lanternát festettek, mely fölött kupola nyílik az égre, A kupolanyílás közepén, felhőkoszorúban lebeg a Szentlélek-galamb. (10. kép) A mennyezet oldalsó szakaszát áttört mellvédre ültetett angyalszobrok díszítik, kezükben Mária-attribútumokkal, Az ún. lorettói litánia Mária-szimbólumai közül öt szerepel a hédervári kápolna falán: elefántcsont-torony, igazság tükre, hajnali szép csillag, titkos értelmű rózsa, frigynek szent szekrénye. Az oldalfalakon a betekintő ablakok alatti teret családi címerekkel töltötték ki: a déli falon a Héderváry család címere (11, kép), az északi oldalon a folyosóról nyíló ablak alatt reményt kifejező horgonyt festettek meg, A négy egyházatya mellképét és attribútumaikat a valós illetve festett nyílászárók fölé helyezték el, A mennyezeten szinte tökéletesen ép freskófelület a falon lejjebb haladva egyre gyengébb állapotban volt, A felnedvesedéstől szenvedő alsó szakaszok igen megkoptak, legalul teljes mértékben hiányzott a falkép, a vakolatot sókivirágzás pusztította. így szinte semmi sem látszott a karzat alatti bejárati fal ábrázolásaiból. Szerencsénkre ez volt az egyetlen fal, ahol a valódi freskónak megfelelő technikával dolgoztak; a figurák körvonalait bekarcolták a még nedves, puha vakolatba. E körvonalak alapján és a kápolna többi figuráját analógiaként felhasználva tudtuk rekonstruálni a középen álló Nepomuki Szent János és a kétoldalt ülő kis puttók alakját. Az architekturális festés rekonstrukciójához is elegendő támpontot nyújtott a kápolna többi falfelülete és a maradványok. Szembeötlő az illuzionisztikus szimmetria hangsúlyozása, amely a kápolna sok részletén tetten érhető volt: ahol egy ajtó vagy ablak nyílt a falon a valóságban, vele szimmetrikusan következetesen megfestették a párját, (12-13. kép) Volt azonban két olyan nyílás is, amelyet nem kívántak hangsúlyozni: a karzat alatt egy kis fülke és a karzatot a folyosóval összekötő ajtónyílás, Mivel ezek szimmetrikus párjai nem szerepeltek a falon, sőt közvetlen közelükben sem jelezte a festés, hogy nyílást kívánna figyelembe venni, így arra a nyilvánvaló következtetésre 11. kép. Az emeleten elfalazott ablakfülke n legoldása és a festett ősi Héderváry címer 12. kép. A kápolna déli falán később beépített kis fülke, melyet megszüntettünk és az építészeti helyreállítás során elfalazott nyílás