Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Hoós Mariann – Lente István – Szentkirályi Miklós: A hédervári kastély barokk falképei és a kápolna restaurálása
5. kép. A mennyezeten feltárt látszatkupola maradványai 6. kép. A feltárt festett medalion férfi portréval teljes rács-szerkezet úgy, ahogyan azt egykor megfestették, A szőlőfürtökhöz a töredékek és festésnyomok mellett elég analógiát találtunk a hevederen, az égen repülő fecske pedig teljesen egyértelműen kirajzolódott a nedvesítés hatására. Az ablakbél letek rácsozatának problémája hasonlóan oldódott meg. Szerencsés véletlen folytán minden ismétlődő motívumból (vázák, nyírt bokrocskák, csokrok és madarak) megmaradt legalább egy vagy két-három olyan töredék, amelyből össze lehetett állítani egy egészet, A körbefutó nyírott sövény és áttört kőlábazat rendszerének kiderítéséhez is éppen elegendő támpont maradt fenn. így megvalósulhatott ez a határesetet jelentő rekonstrukció, melyet egy másféle, kevésbé kötött rendszerű, kevesebb ismétlődő motívumra épülő festés esetében nem történhetett volna meg. (4. kép) A hédervári Sala terrena szép példája ennek az ábrázolás típusnak, amely a 18. századi kastélydíszítésekben gyakori, nálunk azonban elég ritkán fordul elő és elég kevés helyen maradt meg. Ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy teljes rekonstrukciót készítsünk, A Sala terrena a ma oda belépőt szándékunk szerint ugyanolyan hiteles barokk térélménnyel fogadja, mint a 18. századi látogatókat. 6 AZ EZÜSTTÁROLÓ-SZOBA A 18, századi bővítéskor épült két saroktornyos északi oldalszárny első emeletének kicsi helyiségét valaha az ezüstnemű tárolására használták. 7 Funkciójának megfejj , . f ,-*f5fí. HÍ .i 4 ' 7. kép. A feltárt festett medalion férfi portréval restaurálás után