Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Zlinszkyné Sternegg Mária: Egy sajátos bútortípus korai megjelenése Magyarországon

5. kép. „Cabínet Globe Writing Table". A londoni Ackerman's Repository 1810 február havi árukatalógusában tudja a mester tudását kimutatni. Jellegzetes példák a vázaformájú szekrény (secretaire) és a globus formájú asztal. Ez a motívum angol eredetű, ott használták fel a globusformát mindennemű célokra, teáskannától ezüst írókészletig. Az angol világuralomra emlékeztet a motívum. Az asztalosíparban mint varróasztalka nemcsak fantasztikus formája miatt jelenik meg többször, hanem azért is, mert megalkotása különös mesterségbeli nehézségetjelentett, főleg a felület furnírozása volt mestermű,"

14 E vélemény szerint tehát nem kell okvetlen és minden áron előképet keresnünk, legalábbis nem bútorrajzot. A kor szelleme kedvezett egyéni elgondolások kiérlelt megvalósításának. A gömbasztal vonatkozásában a debreceni mester elsősége nem abszurd feltételezés. Lehetséges, hogy ez a mindenképp jelentős mestermű máig fennmaradt! 1939-ben a debreceni Déri Múzeumban Nagybákay Antalné sz. Váradi Szabó Anikó magántulajdonban lévő debreceni bútorokból rendezett interieur-kiállítást. A kiállítás katalógusa nyomtatásban megjelent,

15 s annak a 6. szobában kiállított 25. sz. alatti tárgyaként szerepel egy „gömbalakú varróasztal", amelyet a debreceni Dr, tunyogi Szűcs Gézáné adott kölcsön, Idevonatkozó kutatásaim eredményeképpen nem kizárt, hogy a katalógusban említett asztal azonos lehet Kornis Gábor remekével,

16 így máig remélhetjük az asztal felbukkanását, II. Kornis Gábor 1807-től több legénnyel és inassal kezdett el dolgozni, nagy műhelyt vezetett és jelentős megrendeléseket kapott. 1806-os gömbasztalának egyes stiláris jegyei már utalnak arra a „nemzeti empire" jellegre, amely későbbi munkáiban kiteljesedik. Kornis Gábor kiemelkedő, máig fennmaradt műve az 1814-ben a hajdúszoboszlói református templom részére készített, lépcsős feljáróval ellátott szószék.

17 (6. és 7, kép) A szószék, amely „a kőpadolattól emelkedik a templom boltívtartó oszlopához erősítve, 1814 december 4-én vétetett használatba,"

18 A szószék fenyőfa alapon diófa borítással, feketére pácolt, valamint faragott és aranyozott részletekkel készült. A lépcső mellvédje szabadon álló, aranyozott fejezetű fekete oszloppal kezdődik, majd ugyancsak kompozit fejezetű, kétkét fekete féloszloptól közrefogva, a diófa borításba ágyazottan, feketére pácolt és aranyozott léccel kereteit rombuszalakú betétek következnek, középen dússzirmú, fából faragott, aranyozott rozettával. A szószék mellvédjét aranyfejezetű, fekete oszloppárok három homorúíves oldalra tagolják, Ezek középpontjában előbbivel azonos arany-rozetta. A szószék alsó szegélyében feketére festett mélyített mezőben aranyozott fafaragványok láthatók. A szószék aljáról hatalmas aranyozott akantuszbimbó csüng alá. A szószék felső párkánya