Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Zlinszkyné Sternegg Mária: Egy sajátos bútortípus korai megjelenése Magyarországon

alatti frízt aranyozott babérág tölti ki. A nyolcszögletű „kathedra fedél" vagyis korona tagozott párkányán aranyozott léc, fogrovatdísz és 1814-es évszám látható. A szószék korona kívül-belül diófával van borítva. A tetőhajlatot aranyozott babérkoszorú, a korona csúcsát aranyozott lángcsóvás urna díszíti. A szószék diófa borítású hátfalát aranyozott fejezetű, fekete oszlopok határolják. A 19. század második évtizede átmenetet képez az empire és a biedermeier stílus között. A hajdúszoboszlói szószék megformálásában egy nemzeti irányt képviselő empire stílus díszítőmódja érvényesül, amelyben a melegbarna diófa burkolatot klasszicista építészeti elemek, feketére pácolt (festett) oszlopok, féloszlopok és aranyozott faragványok díszítik. A hajdúszoboszlói Kornis-féle szószék nemes egyszerűségével, eleganciájával, a 18. századvégi koraklasszicista bútorstílus alapjaira épült „nemzeti változatú empire-nak".

19 egyik legszebb, érett alkotása. Azt látszik igazolni - néhány még korábbi, a 19. század első éveiből való debreceni emeletes írószekrény-remekrajzzal és a Kornis-féle gömbasztallal együtt -, hogy ez a bécsi empire-hoz képest erősen hazai jellegű empire stílus a magyar bútorművészetben a 19. század elejétől jelen volt, és még a biedermeier korszak elején is éreztette hatását. III. Kornis Gábor személyében, mestermunkája és ismert munkássága alapján, a debreceni, sőt a magyarországi asztalosmesterség egyik kimagasló képviselőjét kell látnunk. Indokolt ezért életének és munkásságának a forrásokból

20 eddig feltárt főbb adatait e helyen ismertetni. Az adatok alapján ugyan nem a teljes életpálya rajzolható meg, csak egyes mozzanatai tűnnek elénk. Ezek viszont érdemesek arra, hogy nyilvánosságra kerüljenek. Kornis Gábor Debrecenben, a Kádas utcában, 1777. november 3-án született

21 ; halálának éve bizonytalan. Apja Kornis Ferenc, anyja Dinnyés Susánna. 1791. július 9-én Hevesi István szegődtette, ugyanő 1795 május 27-én szabadította fel (3p), Vándoréveiről ez ideig csak annyit tudunk, hogy 1800 júniusától az év végéig Bécsben dolgozott. Vándorlása után, 1806, május 31 -én céhbeállás végett jelentkezik Debrecenben, táblajárópénzt, 1806, június 14-én beköszönőpénzt fizet (3p), 1806, június 21, keltezéssel beveszik egyedi remekrajzát (1. kép), (Déri Múzeum. Papír, tus, szürke vízfestés. 35.5 cm x 45.5 cm) ennek vizsgálatáért ugyanezen a napon táblajárópénzt fizetett (3p), A rajzon „42. sz. 1806. Kornis Gábor rajza," Verso „42, Kornis Gábor 6. kép. Hajdúszoboszló, református templom, szószék. Kornis Gábor műve, 1814