Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Keresztessy Csaba: Az „Andrássyhatvan” építéstörténete

JEGYZETEK 1 Budapest Főváros Levéltára (BFL) IV. 1215/f. Rákosi malmok, majortelkek, szántóföldekés rétek telekkönyve, 1718-1819. 2 1824 előtt: 579., 1824 körül: 761., 1835-1847 között: 857., 1850-1876 között: 926. (BFL IV. 1215/a. Telekösszeírások. Terézváros. 1824-1876.) 3 Plan der Überschwemmung von Ofen und Pesth bei dem Eisgang des höchsten Wasserstandes vom löten auf den 16ten März 1838 Besten der durch die Ueberschwemmung Verunglückten. Közli: Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképeken 1686-1896. Budapest, 1994. 43. 4 1874 óta Aradi utca, előtte (1838) Arader Gasse. 5 Incze, Georg: Situation des aeusseren Theiles der LeopoldTheresien-Joseph Stadt mit Einfluss eines Theiles der ausser der Stadt Linie liegenden staedtischen und Privat Gründe sammt Angabe des bereits genehmigten Regulirungs Vorschlages, 1854. BFL. Terv- és Térképtár. XV. 225/P.T.1. 6 BFL Pesti tanácsi iratok. 8908/1950-52. Idézi: Jenéi Károly Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor: A Gábor Áron Vasöntöde ós Gépgyár története (1862-1962). Budapest, 1962. 7-8. 7 Régi német neve Rákusgrabengasse, majd Rákosárok utca. 1874. február 19. óta Csengery utca. 8 Idézi: Jenéi - Sárközi - Szilágyi 1962. (6. jegyzetben i. m.) 8-9. 9 Halácsy Sándor: Sz. kir. Pest városának térképe. 1871. BFL Terv- és Térképtár. XV. 221/18-50. 10 A (Teréz)városi fősugárút térképe. 1870 körül. BFL Terv- és Térképtár. XV. 225/P.T. 58. 11 A Kőműves utca (Maurer Gasse) neve az 1840-es évektől szerepel a térképeken, s a Sugár út megnyitásakor tűnt el végleg. 12 1872-ben kapta mai nevét. 13 Tulajdoni lap. 1. bejegyzés. BFL VII. 12/d. Pesti telekkönyvek. 14 Tulajdoni lap. 2. bejegyzés. BFL VII. 12/d. Pesti telekkönyvek. 15 18485/1171. számú irat. BFL IV. 1407/b. Budapest székesfőváros tanácsi iratai. III. 366/80. számú iratcsomó. 16 Sajnos az épület eredeti tervei nem lelhetők fel a Fővárosi Tervtárban, az utóbbi néhány évben elkallódtak. Szerencsére épületünk legutóbbi felújításakor Újszászy Kálmán építész még látta az Andrássy úti főhomlokzat tervét és másolatot készíttetett arról. 17 Bauzeitung für Ungarn, 9. 1880. 30. szám (július 25.). 18 Előadói ív, 1881. 13781/882, III. BFL IV. 1407/b. Budapest székesfőváros tanácsi iratai, III. 13781. 19 Az elmúlt évben Simon Zoltánnal falkutatást végeztünk az épületben. Ennek során kísérletet tettünk az egyes lakások közötti határvonalak rekonstrukciójára is, kevés sikerrel, A felsőbb szinteken ugyanis a főfalakon kívül szinte minden eredeti osztófal megsemmisült az idők folyamán, s bár többségüket, pontosabban többségük helyét meg lehetett találni, azonban számolnunk kellett azzal is, hogy az elbontott osztófalak között is húzódhattak további osztófalak, melyek a bontások során nyomtalanul eltűntek, Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az eredeti nyíláskeretek egy részét az idők folyamán áthelyezték, Mindezek miatt a ház eredeti alaprajza ma már gyakorlatilag nem rekonstruálható teljes pontossággal, csupán egyes helyiségekről állapítható meg nagy valószínűséggel eredeti funkciójuk. (Ld.: Keresztessy Csaba - Simon Zoltán: Budapest, VI. Andrássy út 60. Kutatási dokumentáció. Kézírat. Budapest, 2001.) 20 BFL IV. 1407/b. Budapest székesfőváros tanácsi iratai. III. 13781. 21 Tulajdoni lap. 4. bejegyzés. BFL VII. 12/d. Pesti telekkönyvek. 22 Tulajdoni lap. 5. bejegyzés. BFL VII. 12/d. Pesti telekkönyvek. 23 Tulajdoni lap. 9. bejegyzés. BFL VII. 12/d. Pesti telekkönyvek. 24 A magyar élelmiszeripar története. Szerk. Kirsch János, Szabó Loránd, Tóth-Zsiga István, Budapest, 1986. 512. 25 Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala Henszlmann halálától a milleniumig. 1888-1891. = Magyar Műemlékvédelem, 9, Budapest, 1984, 42, 26 A forrásban említett új bútorokat Thék Endre, a századforduló bútor- és asztalosiparának egyik legjelentősebb alakja gyártotta. 27 Dr. Czobor Béla előadó beterjesztése a Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz a MOB éves jelentése tárgyában. 1889, szeptember 28. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), Tudományos irattár, MOB iratok. 1889/85. 28 A műemlékek országos bizottsága 1889. évi november 21 -én tartott rendes ülésének jegyzőkönyve. KÖH Tudományos irattár. MOBn iratok, 1889/122. 29 Tulajdoni lap. 10-11. bejegyzés. BFL VII. 12/d. Pesti telekkönyvek. 30 Tulajdoni lap. Budapest székesfőváros Dunabalparti rész. 1-3. bejegyzés. Fővárosi Kerületek Földhivatala. 4386. számú betét. 31 A tulajdonjog bejegyzésére a Budapesti Királyi Járásbíróság 1930. június 5-i, Pk. II, 544775/3-1930. számú hagyatékátadó végzése alapján került sor. Tulajdoni lap. Budapest székesfőváros Dunabalparti rész. 4. bejegyzés. Fővárosi Kerületek Földhivatala. 4386. számú betét. 32 A Perimutter-hagyaték iratanyaga (BFL IV. 1409/C. Polgármesteri ügyosztály központi irattára. II. 6819/1934., II, 75664/1934, II. 138536/1934, II. 30789/1935. számú iratok) ma már nem lelhetők fel a levéltárban, egykori meglétükről csupán az iktatókönyvekből van tudomásunk. 33 Igazgatósági jelentés. 1932. december 26, In: Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. LV. Évkönyv. 1933. Budapest, 1933, 34 A Hitközség öröklésére végül nem kerülhetett sor, hiszen az eredeti örökösök megélték az államosítást, ezt követően pedig az ingatlan állami tulajdonba került, Téves tehát azon állítás, mely a Zsidó Múzeum öröklését megvalósultként kezeli. Ld. A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem, Szerk. Komoróczy Géza. Budapest, 1995. II.: 411. 35 Tulajdoni lap. Budapest székesfőváros Dunabalpartí rész. 6-7. bejegyzés. Fővárosi Kerületek Földhivatala. 4386. számú betét. 36 Teherlap. Budapest székesfőváros DunaPalparti rész. 4. bejegyzés. Fővárosi Kerületek Földhivatala. 4386. számú betét. 37 A zsidó Budapest 1995. (34. jegyzetben i. m.) 556. 38 „A 2, és 3. emeletét súlyos bombatalálat érte, míg 1 -ső emeletének fele az Andrássy út 60 bombázása alkalmával jóformán megsemmisült". A Magyar Államvédelmi Osztály 1947. január 21 -i keltezésű levele a VI. kerület elöljárójának a VI. Andrássy út 93. és 62. számú házak tárgyában, Belügyminisztérium Központi Irattára. 39 Kiszely Gábor: ÁVH. Egy terrorszervezet története. Budapest, 2000, 18. 40 A PRO utódszervezete 1946 októberétől a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) volt, melyet 1948-ban a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (ÁVH) néven szerveztek újjá. 41 Az ÁVH nem csupán ezt az egy épületet birtokolta, egész birodalmat épített ki a környéken. Hozzájuk tartozott az Aradi utca - Csengeri utca - Vörösmarty utca - Andrássy út által határolt egész háztömb, az Aradi utca - Vörösmarty utca - Izabella utca - Andrássy út által határolt szomszédos tömb, valamint jó néhány, ezek közvetlen közelében található épület is. Az épületek alatti pincék közötti átjárók nyitásával feltehetően egész pincerendszert alakítottak ki ebben az időszakban. Az Andrássy út 60. számú épület esetéPen a falkutatás mindkét szomszédos épület felé igazolta ezek egykori meglétét. (Ezúton is köszönöm Sersli Sándor szíves segítségét, aki a Belügyminisztérium Irattárában általa fellelt adatokat rendelkezésemre bocsátotta.)