Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

a ma is álló, kétemeletes épület akkori, külső képét már csak a régi ábrázolásokról, fotókról ismerjük. (34. kép) Főleg élete későbbi szakaszában, ingatlanüzletekkel is gyarapította vagyonát, adta-vette a házakat. 497 Például 1844-ben megszerezte a lakóházához nyugatról csatla­kozó, ma Jókai tér 6. sz. épületet is. 498 Pécs köztiszte­letben álló polgáraként hunyt el belvárosi házában, 1854. május 24-én. 499 A Budai külvárosi temetőben a kápolna melletti sírját egy életnagyságú, öntöttvas Fides ­szobor díszítette. 500 Családjára, özvegyére és 6 gyer­mekére jelentős vagyont hagyott. Piatsek József nem csak kivitelező építőmesterként, de építészként is letette névjegyét, Némi túlzással azt mondhatjuk, hogy ő építette fel a klasszicista Pécset a 19. század első felében. Abban azonban semmi túlzás nincs, ha városunk mindmáig legnagyobb és legismer­tebb építészét tiszteljük személyében. A jelen sorok szerzője néhány, az utóbbi években megjelent dolgoza­tában, egyes épületei felől közelítve, már megpróbálko­zott Píatsek pályájának felvázolásával, életműve elhelye­zésével a kor helyi és magyar építészetében, felvillantva a társművészetekkel való kapcsolatait is. 501 Munkássá­gának hiteles és átfogó, széleskörű levéltári, művészet­történeti kutatásokon alapuló feldolgozásával még adós a szakma, pedig e nélkül elképzelhetetlen a 19. század első fele pécsi architektúrájának megértése. Már emlí­tettük három, nemrég elkészült, tanulmányunkat, ame­lyekben megpróbáltuk összefoglalni Piatsek életét, működését. 502 Több, még álló, vagy már lebontott, pécsi házát ismerjük és fennmaradtak kivitelre nem ke­rült plánumai is. Szerzőségét gyakran írásos források, szignált tervrajzok is bizonyítják, de számos épületet csak stíluskritikai alapon attribuálhatunk neki. Ilyen két fontos, kései munkája is. Az 1838 utáni években épült Szent István tér 15. sz. jelenleg a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatal pécsi székháza, 508 Legutolsó művét, az 1845-46-ban készült régi Nádor Szállót már Antal fiával együtt tervezhette, aki a kivitelezés fővállalkozója volt, 504 A kései klasszicizmus és a romantika jegyeit is mutató, kétemeletes épületet a 20, század elején átalakították, de lépcsőháza és udvari homlokzatai fennmaradtak. Vi­déki munkáiról szinte semmit sem tudunk. Szintén csak stíluskritikai alapon tulajdonítjuk neki az 1837-1838 kö­rül, egy barokk kúria bővítésével épült, emeletes Kajdacsy-Kardos-kastélyt a baranyai Hidason. 505 A most vizsgált Sóház-terv érett korszakának nagy mű­veivel egy időben született, s azokhoz hasonlóan, jó kvalitású alkotás. A klasszicista stílusú, pécsi Városhá­zához (1829-1833) már korábban, 1814-ben is rajzolt egy tervet, de ez nem valósult meg, 506 Több mint egy évtized múlva, csak az Építészeti Igazgatóságon szüle­tett plánum kivitelezése jutott neki. 507 Viszont az építke­zés közben ezen többször is módosított, ezért a kész munkát részben az ő művének tarthatjuk. (34. kép) Az új Vármegyeházához 1834-ben készített terve sem ke­rült kivitelre, pedig ez méreteit és kvalitásait tekintve Piatsek legmonumentálisabb épülete lehetett volna. 508 (35. kép) Ma is áll viszont egyik főműve, az 1829-1830 között, eredetileg Lyceum céljára emelt, Püspöki (ma Egyetemi) Könyvtár, amelynek több tervrajza ismert. 509 (36. kép) Ez utóbbi munkáin Pollack Mihály hatását vél­jük felfedezni. 34. kép. A pécsi Széchenyi tér látképe dél felé az 1870-es években (balra a Piatsek építette, tornyos Városház, jobbra, a Szentháromság-em­lék mögött, kétemeletes lakóháza) (litográfia Adam Stowikowski rajza után)

Next

/
Oldalképek
Tartalom