Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

28, kép. A Janus Pannonius u. 4. sz, kanonoki ház főhomlokzata (H, Vladár Ágnes, 1 felskicceit kőfaragványok stílusa megfelel Sartori pécsi szobrai késő barokk expresszivitásának, ami a Szent Mihály- és Szent Sebestyén-oltárok figuráinak,

396 vagy a Klimo-síremlék portréjának

397 is jellemzője, Mindez megerősíti azt az álláspontunkat, hogy a Káptalani épület 1777-es plánumához Sartorinak még nincs köze, s csak az 1782-re datált lap közös munkájuk Krammerrel, A Petrovich hozta forrásokból az is kitűnik, hogy Sartori inkább csak afféle tekintélyes művészeti tanácsadóként vett részt a Káptalani Levéltár létrejöttében, de ötletei, elsősorban az 1782-es terven látható szobrai és a nagyzoló koncepciójú, barokkos „prachtbau" végül nem kerültek kivitelre, Ebben komoly szerepük lehetett a káptalan által mindig is szem előtt tartott financiális szempontoknak, 1780, Pécs szabad királyi városi rangjának kivívása, s ennek következtében a helyi klérus gazdasági alapjainak beszűkülése után ezeket különös hangsúllyal vehették figyelembe, Megvalósult, józanabb formájában a copf stílusú épület egyértelműen Johan Krammer művének tartjuk, amit az is igazol, hogy nem az 1782-es, hanem még az 1777-es homlokzattervhez kapcsolható. Persze, az azon látható szobrok is elmaradtak, csak a káptalan címerreliefjét helyezték el a timpanonban. Nem kizárható, hogy Krammer a Sartorival közös plánum után még elkészítette a kivitelre került, végleges tervet is, amely elveszett, Talán már ehhez kapcsolódik a Krammer által 1782-ben összeállított költségvetés.

396 Az is elképzelhető, hogy az áttervezésre halála miatt már nem került sor, Ebben az esetben azzal számolhatunk, hogy gyakorlatilag 1777-es plánumát adaptálta az új helyre a kivitelező, aki minden bizonnyal tanítványa és pallérja, Mathias Fölsinger volt,

399 Azért elsősorban Krammer szerzősége mellett voksolunk, A forrásokból ítélve, Sartori 1783-ban is legfeljebb szakértőként szerepelhetett az építési ügyben,

400 Ezt egyértelműen tanúsítja a végleges terv elfogadásáról szóló, 1783. október 29-í dokumentum, amelyben „planum per magistrum Murariorum" szerepel 401 Attribúciónkat alátámasztja a harmadik pécsi Sóház 1770 körül épített főhomlokzatával való összevetés is, amelyet szintén Krammernek tulajdonítunk, amint ezt lejjebb bővebben ki fogjuk fejteni. Megjegyzendő, hogy a Káptalani épület eredeti formáját már csak régi ábrázolásokról és archív fényképekről ismerjük,

402 mivel 1891-ben, Friedrich von Schmidt, vagy Augustin Kirstein tervei szerint, némileg átalakították.

403 Akkor készült a középrizalitot lezáró, timpanonos oromzat is, benne órával és harangokkal,

404 Johan Krammer persze, az eddig vizsgált, nagy művek mellett, ezekhez képest szerényebb feladatokat is vállalt, Petrovich Ede az ő munkájának tartja az egykor aTettyén állott, 1770-1771 táján megépült püspöki papírmalmot 406 amelynek ránkmaradt néhány évvel fiatalabb felmérési rajza,

406 Stíluskritikai alapon két további, pécsi házzal véljük gazdagíthatónak oeuvre-jét, Az egyik a Janus Pannonius utca 4, sz. kanonoki palotácska, amely jelenlegi főhomlokzatát, amelyen a rokokó stílusú elemek dominálnak, 1770 körül kapta, amikor Szemenich Ferenc volt a lakója,

407 (28, kép) A másik az egykori Czíndery-ház, amely a Fő (Széchenyi) tér nyugati oldalán, a mai 9-10, sz, déli részének helyén állt, Az 1895-96-ban történt lebontása előtt készült, illetve