Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

29. kép. A Czindery- (balra) és Cséby-házak 1890 körül azt megörökítő fényképeken, az akkor itt működő kávéház terasza felett jól látszik az emeleti rész.

408 (29. kép) A díszes középrizalitú homlokzatot, amelyen már jelentkeznek copf stílus jegyei, az 1770-1780 közötti évtizedre tesszük, amit közvetett források is alátámasztanak.

400 Saját épületeinek tervezése és kivitelezése mellett Krammer több, szép kidolgozású, precíz felmérést készített. 1774-ből - amikor Petz a Sóházat és a Salétromfőzőt delineálja - tőle való az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend pécsi épületeinek dokumentációja,

410 Részt vett a Duplatre-féle, 1777-es kataszteri felmérésben

411 és Gosztonyi Gyula szerint ebben az ő munkája volt a vár- és városfalak rajza.

412 A csak az erődítéseket bemutató, nagy mappán, amely eredetiben fennmaradt, Antoine Duplatre és Mathias Petz mellett Krammer pecsétje és aláírása is szerepel.

413 Ő készítette el 1782-ben a Székesegyház első pontos alaprajzát is, amelyet gondos felmérésnek kellett megelőznie.

414 A szignált, de dátumozatlan lapon már jelöli a fent említett, Szent Mihály mellékoltárt

413 amely 1781-ből való

416 és a gróf Eszterházy Pál László püspök kívánságára megépített, a rezidenciát a délnyugati toronnyal összekötő átjárót is.

417 Feltesszük, hogy ennek plánuma is az ő műve, bár a Boros hozta forrásokból kiderül, hogy megvalósítására már csak a halála után került sor,

418 Tehát az alaprajzon még csak tervként szerepel, eltérő színnel, Ez utóbbiak és a Káptalani épület végleges terve, költségvetésének összeállítása, illetve kivitelezésének előkészítése lehettek Johan Krammer utolsó munkái. A Pécs-belvárosi plébánia Halotti anyakönyvének bejegyzése szerint, 1783. január 19-én hunyt el, 40 éves korában,

419 Ekkor járvány tizedelhette a város lakosságát,

420 amelynek az építőmester több gyermeke is áldozatául esett

421 Özvegye, Terézia még abban az évben Mathias Fölsinger (Felsinger) (1750 k,-1833)

422 kőműves pallérral házassági szerződést kötött,

423 de az esküvőre csak 1785-ben került sor,

424 Az Alsó-Ausztriából bevándorolt iparos így szerezte meg a mesterjogot, s szerepe lehetett abban is, hogy 1786-ban elnyerte a polgárjogot,

425 Abban az évben született első gyermekük,

426 Felesége halála után a férfi újra megnősült,

427 Az első felesége kezével járó, a Sikloscher Strassen álló ház tulajdonosa élete végéig Fölsinger maradt, aki jelentős építőmesterré nőtte ki magát.

428 Önállósulása előtt minden bizonnyal Krammer mellett dolgozott, s annak