Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Simon Zoltán – Keresztessy Csaba: A hőgyészi Apponyi-kastély építéstörténete

már említett, 1800 körül készült két metszeten (9-10. kép) megfigyelhető továbbá, hogy a délkeleti homlokzat előtti terület mélyebben fekszik a kastélynál, a két szintet lépcső köti össze, A lépcső előtt szökőkút állt, ezzel szemben pedig, a kert végében kis mesterséges tó került kialakításra. Megjegyzendő, hogy az utóbb idézett térkép bizonyos pontatlanságot is tartalmaz, hiszen a kastély északnyugati homlokzatát - a többi homlokzattal azonos módon - középrizalittál ábrázolja, márpedig az, ebben a formában sohasem létezett. A park átalakításával kapcsolatban szót kell ejtenünk az 1800-ban már szintén álló Vénusz-templomról is. (15. kép) A „Fanum Veneris" a kastélytól északnyugatra, kis dombon helyezkedik el, s a néphagyomány mauzóleumként tartja számon. 1927-1928-ban ugyanis ide temették Apponyi Gézát és feleségét, Széchenyi Paulát, s csak 1962-ben kerültek végső nyughelyükre, a csicsói kápolnába. A kertről és a benne álló épületekről néhány forrás is említést tesz. Sajnos Vályi András 1799-es leírása csupán az „Uraságnak jeles kastéllyát" említi,

29 de negyed századdal később, Moldoványi József tollából már több, fontos részletről értesülhetünk: „ékesíti ezen várost [..,] az Uraságnak egy emeletű frantzia Ízlésre épült, és a' nagy Anglus kertnek tsak nem közepén helyheztetett pompás négy szegletű és régiségekkel megtömött Kastélyja, A

1 kertnek igen helyes el találása, annak különös rendje, külföldi veteményekkel és fákkal való kevélykedése, gazdag és roppant üveg házai, szorgalmatosan elkészült változtató tekervényes útjai, és játszási a' szemnek igen gyönyörű mulatozó tárgyakat, a' léleknek tsendességet, és megelégedést nyújtanak, Nevezetes ezen kertben egy mesterséggel öszvehordott dombotskán fenyő fák közé nagy költséggel építetett Fanum, mellyet egy emberi nagyságú egészen Alabástromból mesterségesen faragott, és a' boldogult nagy emlékezetű Gróf által nagy summa pénzen vásárlott Venus Isten-aszszony Abronsza díszesít, továbbá a' kastélyban találkozó régiségek, eleven bizonysági annak, hogy a boldogult Gróf a

1 régiségek és Tudományoknak különös kedvellője volt"

30 Négy évvel később, 1828-ban Egyed Antal írta le sajnos igen szűkszavúan - a kastélyt és a kertet: „ritka díszű az Uraság' Kastéllyá is, mellyet a' kellemes fekvés, a' gazdag, és ízzel készített temérdek Angol kert, a' szálas jegenyék és szagos hársfa sorok, úgy mindenféle ritka csemeték és füvek, édenné alkatnak",

31 Mint láttuk, Moldoványi József nem csupán a kastély küllemét, valamint a hozzá tartozó parkot említette elragadtatottan, de említést tett az épület belső gazdagságáról is. Ennek sajnos ma már nyomait is nehéz lenne fellelnünk, egy 1818-ban készült bútorleltár mellett

32 15. kép. A Vénusz-templom a kastélyparkban csupán néhány - szerencsésen fennmaradt - festmény idézi az egykori pompás enteriőrt. Hat nagyméretű arcképről van szó, melyek, a képek hátlapján lévő szignatúra és dátum szerint 1780-ban - tehát még Apponyi György életében - készültek és Johannes Merz alkotásai.

33 Apponyi Antal György 1817-ben halt meg, s a birtokot elsőszülött fia, Apponyi (II,) György örökölte, Hőgyészi birtoklása nem hagyott maradandó nyomot a kastélyon, egyetlen megjegyzésre méltó eseményként Liszt Ferenc 1846. október 16-ai látogatása említhető. (II.) György 1849-ben bekövetkezett halála után tovább folytatódott az Apponyi-birtokok, már Antal György elhunytát követően megkezdődött feldarabolódása. Hőgyészt ekkor elsőszülött fia, Károly kapta, bár megjegyzendő, hogy az országos kataszteri felmérésben még tíz évvel később is két tulajdonos, Apponyi György gróf és Apponyi Károly szerepel birtokosként,

34 s csak 1889, évi jegyzőkönyv tünteti fel egyedüli tulajdonosként.

35