Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

15. kép. Fertőd, Esterházy-kastély, a kápolna kupolája a restaurálás után, 2001 formájában, Az ablakok jelenlegi kőkeretét a 19, század végi felújításakor készítették, kicserélve a korábbi ismeretlen méretű, formájú és anyagú kereteket.

54 Az oratórium ablakok faszerkezetei is megerősítik ezt a datálást. A legkorábbinak tekinthető nyílászáró a keleti, I, emeleti oratórium ablakában volt, amely profilálásában, szerkezeti megoldásában a földszinti nyílászárókkal megegyezett. Ezeknél későbbi szerkezet az északi I, emeleti oratórium ablaka, és legkésőbb a II. emelet oratórium ablakainak faszerkezetei készültek, amelyek szemben az első emeletiekkel egyforma, egykorú szerkezeteknek bizonyultak.

55 A kápolnával kapcsolatban talán megkerülhető kérdés lenne a kastély nagy, barokk koncepcióját megálmodó építész személye. A művészettörténeti szakirodalom jelenleg közmegegyezéses alapon H efelé Menyhértet tekinti az ún, vezérterv készítőjének, és ezáltal a ma is fennálló építészeti koncepció kidolgozójának.

56 A vezérterv mellett persze kérdéses, hogy az építészeti alapkoncepciót kidolgozó építész, mennyire határozta meg a belső terek megformálását. Nyilvánvaló, hogy a korszak építészének - egy nagyméretű együttes esetében kivált - jelentős szerepe kellett hogy legyen a reprezentációs terek - ld, lépcsőház, díszterem - belső kialakításában, H efelé Eszterházával kapcsolatos fennmaradt szerződéséből is ismertek ilyen adatok (ld. lépcsőház, egy fejezet megrajzolása), ugyanakkor a korszak sokszor ismeretlen kivitelező mestereinek, művészeinek is meghatározó jelentősége volt. Nem szeretném az Eszterházával kapcsolatos feltételes módokat és kérdőjeleket tovább szaporítani. Annyi bizonyos, hogy a kápolna belső terének építészeti megfogalmazása harmonikus, részleteiben végiggondolt; messzemenően alkalmazkodik, de inkább kihasználja, a szűkös hely adottságait. Belső kialakításában a tervező személyével kapcsolatban elsősorban az oltárépítményt lehetne vizsgálni, Bizonyos, hogy H efelé több oltárhoz is készített terveket, az ilyen típusú tervezői-, művészi megbízás nem szokatlan munkásságában, annak szerves része, A fertőd] oltár stipese szarkofág jellegű formájával, térbeni lépcsőződésével, vízszintes és függőleges tagolási rendszerével nagyon hasonló szerkesztési elveket követ, mint H efelé sonntagsbergi Mária-oltárának stipese.

57 (13. kép) H efelé tervezői szerepe az analógi-