Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

ák alapján nem kizárható, de jelenleg Eszterházán csak 1765 decemberében adatolt működése.

58 A kápolnával kapcsolatban ismert szerződések alapján valószínűsíthető, hogy meglévő koncepció, terv alapján történt a tér képzőművészeti díszítése, és a tervnek az ismert árajánlatok alapján 1764-re készen kellett állnia. Hárich szerint a kastély Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnája már 1763-ban olyan állapotban volt, hogy Miklós herceg Zichy Ferenc győri püspöktől a süttöri plébános részére misemondási engedélyt kérhetett. S9 Az eddig feltárt források alapján a kápolna belső kialakítása 1764-ben történt. 1764-ben két kőfaragómester is adott árajánlatot az oltár kőmunkáira, Matthias Langwidernek egy költségvetése, Stephan Gabriel Steinböcknek két költségvetése ismert.

60 A két ajánlattevő közül nem tudható, hogy ki kivégezte a munkát, de Steinbock

61 neve többször is szerepel a fertődi szerződések, számlák között, amíg Langwíder - eddigi ismereteim szerint - más esetben nem fordul elő. A három költségvetés közül Langwider „nach laut des Beygelegten Riss"-re is hivatkozik, illetve a kalkulált tételek alapján is úgy tűnik, mintha meglévő rajz alapján tennék az árajánlatot. Az ajánlatokat különböző típusú márvány felhasználásával adják meg (salzburgi, újvárosi, braunaui) az oltárra - antependium - valamint a hozzá csatlakozó két lépcsőre. Steinbock ajánlatában ezen kívül még 20 íves lap is szerepel, amely feltételezhetően a kápolna lábazati köveire vonatkozott.

62 Az oltár és lépcsői salzburgi márványból készültek el - mindkét kőfaragó adott be salzburgi márványból készült oltárra árajánlatot -, de a hozzájuk csatlakozó lábazat ma nem márványból, hanem műmárványból van. Hárich szerint a kápolna oltárát és a falburkolatot Mathias Landwieder bécsi kőfaragómester faragta salzburgi barna márványból. Ugyancsak 1764-es Martin Carl Keller stukkátorral történt megegyezés a kápolna oltárának márványozására, amely itt - a mai fogalmaink szerint - műmárványozást jelentett, és figurális részek elkészítésére stukkóanyagból, majd azok teljes aranyozására.

63 (14. kép) (Hárich szerint a stukkó munkákat Johann Michael Reiff bécsi mester végezte,) Hárich összeállításából ismert, hogy az oltáron álló hat gyertyatartó, három kánontábla 16. kép. Fertőd, Esterházy-kastély, a kápolna kupolája a restaurálás után, részlet, 2001