Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Badál Ede: Zirc apátsági temploma

54,000 Ft-ot irányzott elő, A munkálatokhoz tartozott a freskók felújítása is. Ezt Innocent Ferenc festőre bízták. A Pesten 1859-ben született mester a Mintarajziskolában Székely Bertalannál, a bécsi és antwerpeni képzőművészeti akadémián, majd Münchenben Wagner Sándornál tanult. Később Rómában és Párizsban képezte tovább magát. Arcképek mellett templomi képeket - többek között a ciszterciek egri templomában is -, oltár- és mennyezetképeket festett. Zirci munkáit 1891 -ben kezdte. Innocent nem ragaszkodott szigorúan a falképek eredeti kidolgozásához. A főhajó freskóit úgy restaurálta, hogy azokon megöregítette az alakok arckifejezését, fejét, egész megjelenését. Az üde, fiatal tekintetű ifjakat szakállas, nagy bajuszos, idős fejű férfiakká változtatta. De keze nyomán nemcsak az egyes szereplők fölött „járt el az idő". A képek melletti, azokat keretező világos, virágfüzéres és virágvázás, építészeti elemeket is felsorakoztató díszítést mindenütt jellegtelen, semmitmondó dekorációvá módosította. Mi több, az egész átfestéshez komor, barátságtalan, zord színekkel olyan márványutánzatot alkalmazott díszítésként, hogy ezáltal az amúgy is hideg templomot rideggé, szinte nyomasztó hangulatot árasztó, sötét térséggé sikerült tennie, De legalább a szentélyben és a főhajóban nem változtatta meg Innocent a jelenetek témáját, eredeti mondanivalóját. A mellékkápolnák mennyezetének Wagenmeister által alkotott freskóit viszont egyszerűen eltüntette, teljesen átfestette. Az általunk korábban már ismertetett rendtörténeti képek helyébe, azokra rá, egészen új, merőben más, bibliai jeleneteket festett. Témáit Jézus életéből merítette: Jézus tanítja a népet, Jézus megkeresztelése, a tizenkét éves Jézus a templomban, Jézus lecsendesíti a háborgó tengert, a csodálatos halfogás és az utolsó vacsora. Mesterségbeli jártasságával viszont Innocent a képek szerkesztésében, az alakok beállításában annyira megtévesztőén tudott alkalmazkodni Wagonmeister munkáihoz, hogy a 20. századi szakértőknek eszébe sem jutott, hogy kételkedjenek a freskók eredeti Wagenmeister voltában, Innocent álfestése után egy évszázaddal, az 1995ben elkezdett új templomfelújítási munkák során a veszprémi Felhősi István és Král Éva restaurátorok találtak rá az eredeti, 18, századi falképekre az oldalkápolnák mennyezetén, mert szerencsére Innocent nem verte le őket, csak egyszerűen lefestette, így viasza tudták állítani a 18. századi állapotot. Nemcsak az oldalkápolnák, hanem a főhajó freskóin és falfelületein is mindenütt visszahozták, életre keltették a világos, derűs, csillogó és meleg színeket Wagenmeister alkotásain, s eszel megint vidám, barátságos hangulatúvá tudták varázsolni a zirci templombelsőt. Innocent működése mellett a 18. századi állapot megváltoztatását jelentette még a 19. században az új orgona felállítása, egypár kép cseréje, valamint a templomba nem illő néhány szobor eltávolítása. 1949-ben pedig a régi kóruspadok helyére állítottak be ez előbbieknél több férőhelyet biztosító és díszesebb kiképzésű, Wälder Gyula műépítész professzor által tervezett neobarokk stallumokat. A legutóbbi, napjainkban is még folyó restaurálási munkák közben, sajnos, a templomhajóban a jobb oldali hátsó mellékkápolna falában - a templom eredeti szerkezetében nem létező, s annak egységes művészi képét rontó - a monostor folyosójára nyíló, új ajtót vágtak. Ezzel szemben a szentély déli falában a főoltár mögött rátaláltak egy 18. századi kőkeretes ablak helyére. Ez a későbbiekben befalazott ablak eredetileg - mint már beszéltünk róla - a szabadba, majd a monostor itteni szárnyának kétemeletesre történt építésétől a padlástérbe nyílt. Ezt az ablakot most újra megnyitották, Nem bontották ki viszont a templomhajó déli falában, az eredetileg a monostor emeleti folyosójára nyíló, immár befalazott három ablakot, Ezekre pedig annak idején miként ezt is említettük már -, 1761-ben az orgonaszekrényhez és az orgonakarzathoz hasonlóan szintén felrakták a művészi faragványokat, majd azokat 1762ben bécsi aranyozó mesterek az orgona, az orgonakórus és az oratórium ablakának díszeivel együtt gondosan, mívesen bearanyozták. Hiszen a 18. századi templomépítők bizonyára nagyon jól tudták, hogy mit, miért és hogyan terveztek és építettek meg a templomban. Nem fölöslegesen vagy hiábavalóan ezt a három ablakot sem! A mostani, nagyszabású felújításhoz az lehetne méltó és hiteles, he teljes egészében, mindenben viszszakapná eredeti művészi értékét és megjelenését a ciszterciek zirci apátsági temploma. Annál inkább, mert Róma is kitüntette. Zirc 1182-es alapításának 800. évfordulója emlékezetére ugyanis a pápa a templomot a számottevőbb, tekintélyesebb templomot jelentő bazilika rangjára emelte, a hazánkban is ritka, megtisztelő „basilica minor" (kis bazilika) címet adományozta neki. Baciál Ede