Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Badál Ede: Zirc apátsági temploma

gek jelenlétében és örömére celebrálta ott az első ünnepélyes nagymisét. Ez év október végére befejezték (a már említett, 1751. február 7-én az oldalkápolnákból a szerzetesek kóruspadja elé állított) Szent Benedek- és Szent Bernát-mellékoltárok aranyozását is. A következő 1757-es esztendő, nemcsak arról volt nevezetes Zircen, hogy emberemlékezet óta annyi havat ott nem láttak - minthogy Szent Erzsébet novemberi ünnepe körül esett az első hó, s kitartott egyfolytában úgyszólván húsvétig -, hanem arról is, hogy Szent Bernát augusztusi ünnepe előtt felállították a templomhajó utolsó két mellékkápolnájának oltárait is, Mégpedig Szent István első vértanú oltárát a déli, Szent Anna oltárát pedig az északi hátsó kápolnában helyezték el, az előbbiben másik két vértanúnak, Szent Sebestyénnek és Szent Fábiánnak szobraival, ez utóbbiban Szent Klára és Szent Hedvig szobraival, Valószínűleg ekkorra tehető a jobb oldali középső mellékkápolnának a magyar szentek tiszteletére történt kiképzése is Szent Imre oltárával, valamint Szent István és Szent László királyok szobraival, (Később került ide - miként említettük Szent Bernát képe,) 1759-ben megint Dubniczay kanonok bőkezűsége folytán szépült tovább a templom a mellékoltárok aranyozásával, A Szentháromság-, a Szent Kereszt-, a Szent Imre-, Szent István vértanú- és Szent Anna-oltárok elkészültek, ám az utolsónak hagyott Szent Józsefoltár és a szószék aranyozásával a fenyegető fagy miatt várni kellett a kitavaszodásra, Szóltunk már arról, hogy 1753-ban felállították a templom kórusán a nagy orgona szekrényét, aztán elhozták Budáról annak belső szerkezetét, fölszerelték, s 1754 augusztusában megszólaltatták, Külső díszítését azonban akkor még nélkülözni kellett, Ezt csak 1760ban kapta meg - méghozzá igen gazdagon - azzal, hogy szobrokat és farácsot helyeztek el rá. Az orgonaszekrény párkányára középen a hárfázó Dávid király szobrát, kétoldalt harsonázó nagy angyalokét állították, társaságukba pedig kisebb fuvolázó, zenélő angyalkák szobrait, kik közül egy a rács közepén ül, és az egész kórus muzsikáját vezényli. Csak nagyon leleményes képzelet volt képes a könnyed és aprólékos kagylómotívumok, valamint az azonos formák bámulatosan változatos, ötletes elhelyezésére, amely által a zirci orgonakarzat kórusrácsa olyan remek fafaragvánnyá sikerült, melyhez szépségben és gazdagságban hasonló nagyon kevés található Magyarországon. Aztán 1761-ben az apátsági templomban a kóruspadok fölötti oratórium, valamint a monostor emeleti folyosójának a templomba nyíló három ablakára rakták fel a faragványokat. Egyelőre azonban - az orgonaszekrény és az orgonakarzat díszítéseihez hasonlóan - ezek is aranyozás nélkül maradtak. Ám a következő esztendőben, 1762-ben bécsi aranyozó mesterek az apátsági templomban 1760-ban és 1761-ben fölhelyezett faragványok és díszítések, tehát az orgona, az orgonakórus, az oratórium ablaka és a monostor emeleti folyosójáról a templomba nyíló ablakok aranyozási munkáit 600 Ft-ért elvégezték. Különös egybeesés folytán az aranyozási munkák befejezésének évében, 1762-ben temették el ez apátsági templom Szent Anna-oltáránál az április 25én elhunyt Vietoris Ilonát, aki nemcsak testvére volt Dubniczay kanonoknak, hanem társa is azokban a bőkezű adományokban, amelyek lehelővé tették többek között a főoltár és az egész templom aranyozását. Az 1763-as esztendőnek több napja maradt sokáig emlékezetes s zirci ciszterciek számára. Először március 6-a. Ekkor történt, hogy a rend többször említett nagylelkű jótevője, Dubniczay István Veszprémben lemondott kanonokságáról, Zircre költözött, hogy ott a szerzetesi közösségben élve szolgálja tovább Istent. Ezt az örvendetes tavaszi napot azonban már kevésbé jók követték. Három hét sem telt még el, mikor a zirci közösség apátját vesztette el. Rieger Kandid, aki előző nyáron még személyesen vett részt a zirci templom felszentelésének nagy ünnepségén, most 1763. március 24-én Heinrichauban meghalt, Utódjául május 4-én Haschke Konstantint választották meg heinrichaui-zirci apátnak, aki aztán tizenöt esztendeig állt a kettős apátság élén, 1763 nyarán magán Zircen keletkezett nagy pusztítással fenyegető tűz a serfőzőben, június 9-én délután négy órakor, De szerencsére sokan segítettek a lángok megfékezésében, s így fél órán belül sikerült a tüzet eloltani, Nem sokkal később, június 26-án aztán újabb, félelmetes természeti csapás következett be, Ezen a napon rázkódtatta meg ugyanis a kora reggeli órákban Magyarország egész nyugati felét az a még Zágrábban és Bécsben is észlelhető, emlékezetes nagy földrengés, melynek középpontja Komáromban volt, Ismeretes, hogy sokakat temettek maguk alá Komáromban a város lakosai meg a Péter-Pál napi vásárra oda érkező emberek közül a templomok beomló menynyezetei s a romba dőlő falak. Hatalmas pusztítást végeztek épületekben, állatokban és anyagi javakban egyaránt az ismétlődő földmozgások. Zircen éppen a reggeli zsolozsmát imádkoztak - az akkoriban hajnali három órakor kelő szerzetesek -, mikor öt óra után az egész templom, sőt az egész monostor igen erősen megingott s hullámzani kezdett, mint hajó a viharos tengeren. Mintegy negyed óra múlva még hevesebb rengések ejtették rémületbe a konvent tagjait, mint az előbbiek, de ezek sem tartottak tovább, Végül is az előző években nem kevés fáradsággal és - mint most bebizonyosodott - szakértelemmel s lelkiismeretes munkával felépített monostor és templom kiállta a földrengés próbáját: kár bennük nem keletkezett,