Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Badál Ede: Zirc apátsági temploma

Az oltárképpel azonos magasságban a főoltár építményét három-három - miként említettük - Pápán faragott szoborral ékesítették. Az oltárkép mellé - mintegy őrséget állva ott - Szent Benedek és Szent Bernát, az oszlopcsoportok közeibe, tehát középre Keresztelő Szent János és Szent József, legkívülre pedig Szent Péter és Szent Pál hatalmas, teljesen kidolgozott szobrát állították, Ezek s szobrok már nyugodtabb formájúak, nem heves szenvedélyűek. Súlyos ruharedőik tompított lendülettel, a test vonalát követve hullanak le az alakok egész magasságában. Az egész oltárépítményt - tudjuk - azért építették, annyi káprázatos dísszel, faragvánnyal, szoborral s nem utolsó sorban Maulbertsch pompás oltárképével azért gazdagították, hogy méltó keretet adjanak a tabernákulumnak, azaz a kenyér színe alatt jelen levő Isten lakhelyének. Természetes tehát, hogy ezt a tabernákulumok a szentség h ázat, a - koporsó alakú - oltárasztal közepén helyezték el. A tabernákulum domború ajtajú alsó része az áldoztató kehely (vagy kelyhek) szekrénye. Felette homorú fülkében a feszület látható. Ám a felső részt függőleges tengely körül el lehet forgatni, s akkor ez a szentségmutatónak ad helyet. A tabernákulumot - annak két részét összefogó - kompozit fejezetű pillérek keretezik, és ugyancsak kompozit fejezetű oszlopok tartják a szentségház mellett két oldalra homorúan ívelődve s fölötte az oltárképbe benyúlóan felmagasodó párkányt. Középen a sugárkoszorúban elhelyezett Krisztus-monogram mintegy megkoronázza a tabernákulumot. Hódoló angyal szobrokat állítottak az oltár két szélére s középen az oltárszekrény kupolája fölé hajló párkányzatra, amelyet jobb és baloldalon még kissé az oltárképbe magasodó vázák is díszítenek, Az egész oltárépítményre s Maulbertsch oltárképének megvásárlására a pénzt a ciszterciek a templom építését, díszítését és felszerelését bőkezű adományaival több ízben támogató Dubniczay István veszprémi kanonoktól kapták, A Trencsén vármegyei születésű Dubniczay (Korcsek) István fiatal papként a veszprémi püspök, Acsády Ádám udvarába került. Itt 1737-ben címzetes prépost, majd öt év múlva kanonok lett. Ám nézeteltérései Bíró Márton (1744-től) püspökkel állandó ellenségeskedéssé fajultak, emiatt 1763-ban - miként látni fogjuk - lemondott kanonokságáról. Zircre költözött, a Ciszterci Rend confraterévé (mondhatnánk tiszteletbeli szerzetes testvérévé) választotta, a halála után a zirci apátsági templomban temették el. A főoltár hatalmas s nem kevésbé mozgalmas építményét tehát 1754-ben elkészítették, de díszítésére és aranyozására akkor - anyagiak hiányában - még nem kerülhetett sor. A következő évben, 1755-ben is csak hozzáfogtak ehhez a munkához, s előbb a két első mellékkápolnát fejezték be. A templom jobb, tehát déli oldalán a Szent Kereszt tiszteletére emeltek oltárt, Az oltárképtől jobbra és balra Szűz Mária, illetőleg Szent János apostol szobrát állították fel, hiszen Krisztus keresztje mellett a Golgotán is ők voltak ott, Az oltárkép alatt angyalok tartják ovális keretben Mária Magdolna képét, E gyönyörű kis festményt - a színek és fények könnyedén, virtuóz ecsetkezeléssel odavetett foltjai alapján - általában a szakemberek Maulbertsch művei közé sorolják, A kép a bűnbánó asszonyt félalakosan, oldalról ábrázolja, Kezeit összekulcsolja, könnyes szemeit fölfelé - a megfeszített Jézusra - emeli, miközben vállairól a ruha lesiklik, és sötét haja fedetlen nyakára omlik, A templom északi oldalának első mellékkápolnáját, ahonnan a szószékre indul a feljárat, a Szentháromság tiszteletére szentelték. E két első mellékkápolna oltárképét a heínrichaui apát, Rieger Kandid ajándékba küldte zirci monostorának Sziléziából, Azután még 1755-ben a szószék melletti másik mellókkápolnát, tehát baloldalon a középsőt képezték ki Szent József oltárával. Itt helyezték el Nepomuki Szent János és Szent Antal szobrát. E meliékkápolnák oltárai a főoltár egyszerűsített építészeti megoldásait mutatják. A szélekről előreugró oszlopokkal és a félpillér fölött előrehajló párkánnyal az oltárépítmény ívesen fogja körül az oltárasztalt. Angyalokat és szimbolikus jelentésű szobrászati díszeket látunk a mellékoltárokat koronázó oromrészeken, kagylómotívumokat a kompozit fejezetű oszlopokon és pilléreken. Az oltárasztal mögötti oltárképnek valóban csak keretet adnak a háttérbe szorított építészeti elemek, A tabernákulum helyére kis, ovális keretű képet helyeztek el, az oszlopok elé egy-egy szobrot, E szobrok művészi kivitelben is elmaradnak a főoltár szobraitól, A festmények szintén - az említett Mária Magdolna-kép kivételével átlagos színvonalúak, Meg kell jegyeznünk, hogy a Szent Kereszt, a Szentháromság és a Szent József mellékkápolnák oltárai eredeti formájukat megőrizve - mindmáig változatlanok maradtak, Hasonlóképpen a Szent Anna kápolnáé is, amely - mint látni fogjuk - 1757-ben készült el. Ez utóbbival egyidős két másik mellékkápolna, a Szent István- és Szent Imre-kápolnák oltárképeit azóta már újakra cserélték, s a régieket az apátsági épület folyosóján helyezték el. Az eredetileg a szentélyhez legközelebbi mellékkápolnák Szent Benedek-, illetőleg Szent Bernát-oltára - amelyeket aztán a kóruspadok előtt állítottak fel - már nincsenek meg, mint ahogy eltűntek a templom első használatba vételekor a monostor ideiglenes kápolnájából oda átvitt régi főoltár és a Fájdalmas Szűz oltára is, Végre 1756 nyarán készen lett a főoltár aranyozása is. Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én a templom ismert jótevője, Dubniczay István veszprémi kanonok nagy számú hívő, valamint a meghívott vendé-