Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Badál Ede: Zirc apátsági temploma

1. kép. A zirci apátság napjainkban lította le. Sőt Reichel halála után két hónappal a templomépítés tavasszal - hátterében immár Schneider Péter szakszerű gazdálkodásával -, március végén a soros munkákkal rendben haladt tovább. Annyira jutottak, hogy a templom első része a szentéllyel és az ehhez legközelebbi két oldalkápolnával elkészült. A szentély két boltívét is befejezték, minderre immár rá lehetett tenni a tetőt. A tetőfedéshez a deszkákat és a zsindelyt Komáromban szerezték be, A szállításban részt vettek a zirci birtok összes falvai, ezáltal jobbágyaik mind hozzájárultak az apátsági templom építéséhez, A szentély 1743-ban befejezett két boltíve után, 1744-ben készen lett a harmadik boltív is, azaz az első a templomhajóban, így a templom szentélye és a hozzá csatlakozó hajószakasz két mellékoltárnak helyet adó oldalkápolnával építészetileg teljesen kialakult, A zirci szerzetesek meglátása szerint a kőművesek olyan remekül végezték el munkájukat - „Videntibus nobis hasce très fornices ita affabre laboré murario confectas" -, hogy nem akarták csak a rideg falakat nézni sokáig, hanem úgy gondolták: itt már semmi más nem hiányzik, csak a kifestés. A festési munkával a zirci konvent elöljárója - a Wiesner Gellért apátnak (akit a zirci monostor építését igazán szívén viselő Regnard Gergely heinrichaui-zirci apát 1732. szeptember 27-én bekövetkezett halála után 1732. november 13-án választottak apáttá) tett előzetes bejelentés után - Wagenmeister József pesti festőt bízta meg, Ő mindhárom boltszakasz és a két oldalkápolna mennyezetét tűrhető áron - együttesen 170 forintért - művészien ki is festette: „hoc opus arte pictoría perfecit", Honnan vagy mennyire ismerték a ciszterciek Wagenmeistert, homály fedi, Magáról a művészről, munkásságáról ma is keveset tudunk, még születési adatait sem ismerjük. Tény, hogy 1741 áprilisában Pesten dolgozott, Ekkor ugyanis s pesti városi tanács a trónörökös - a későbbi II, József császár - születésének megünneplésére diadalkaput állíttatott fel, s ezt Wagenmeister díszítette festményekkel. Munkájáért - jóllehet 120 Ft-ot kért - 60 Ft-ot kapott a várostól, Miközben Zircen már 1744-ben megkezdte működését, 1745-ben ezzel egyidejűleg Sümegen is festette a templom szentélyét, amely azóta elpusztult, Zircen aztán folyamatosan dolgozott a templomhajónak egymás után megépült további szakaszaiban egészen 1748-ban bekövetkezett haláláig, Addig csaknem az egész templomot kifestette, mégpedig a megrendelők szerint kiváló művészi képességeit bizonyítva birkózott meg a rábízott feladatokkal, Mielőtt Wagenmeister freskósorozatának bemutatására rátérnénk, lássuk, hogyan folytak tovább az építési munkák 1744-től. Ebben az évben a templom említett boltszakaszain kívül a sekrestye és a monostorépületben a sekrestye fölött levő - egy időben könyvtár céljára használt - oratórium boltozata is elkészült. Megépítették fent és lent is a monostornak a templommal - en-