Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Badál Ede: Zirc apátsági temploma

flHHHMMÍB

: wÊÊÊKÊÊÊÊÊKÊÊlÊÊÊÊlÊÊÊtiitm 2. kép. A templomhajó első mellékkápolnáinak tnennyezetképe: Szent Benedek és Szent Bernát. Wagenmeister József, 1744-1748 nek déli oldalán - érintkező folyosóját. Hátra maradt még a padozat és a templom alatti kripta, Ezeket is elkezdték ugyan még 1744-ben, de nem tudták befejezni. A templom külső megjelenését viszont díszesebbé tették. Mégpedig úgy, hogy a szentély fölé hosszúkás, keskeny tornyocskát (huszártorony) emeltek. Ennek csúcsára június 28-án ünnepélyes keretek között aranyozott gömböt s aranyozott keresztet helyeztek rá. Az esemény örök emlékezetéül a torony gombjába némely szentek ereklyéit, valamint a pápa, a királynő, a hercegprímás, a nádor, a veszprémi püspök, a heinrichaui apát és a zirci szerzetesek neveit zárták, továbbá érméket a forgalomban levő pénzekből. Három harangjukat - az egyik két mázsás volt, a másik kettő kisebb - a pannonhalmi főapát szentelte meg. A Szent Benedek és Szent Bernát tiszteletére szentelt nagy és a Szűz Mária tiszteletére szentelt kis harangot november 25-én húzták fel a toronyba, és vették használatba. Bent a templomban, a szentély végében a boltíven a következő - időt jelző - felirattal örökítették meg 1744-et, ezt a templomépítés menetében jelentős esztendőt: „QVae orlentaLls, ante saeCVIa, VastaVIt, hostl LI tas, ea haC saCra, aeDe, Deo, aC Vlrglnl, genltrlCI, reLlglosa, restaVrat, pletas" (Amit évszázadokkal ezelőtt a keleti ellenségeskedés elpusztított, azt ezzel a szent egyházzal Istennek és a Szűzanyának helyreállítja a szerzetesi kegyelet.) 1745- ben a monostor házi kápolnájából kiköltöztek a szerzetesek a templom keleti felébe. Az oltárt és a többi berendezési tárgyat átvitték az új templomrészbe, így azt alkalmassá tették az istentiszteletek tartására, Egyelőre négy oltárt emeltek, A kápolna nagy oltára lett a főoltár, a másik oltárt, s Fájdalmas Szűz-oltárát a szentélyben, a főoltár mellett állították fel, A két oldalkápolnában Szent Benedek, illetőleg Szent Bernát tiszteletére építettek oltárt, Mindezek ünnepélyes megáldását Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én Pöstyéni Mihály veszprémi olvasókanonok végezte, Abból a célból pedig, hogy az időjárás viszontagságainak a szerzetesek és a hívek ne legyenek nagyon kitéve, a templom kész és még épülőfélben levő két része közé deszkafalat húztak. Ebben az évben, azaz 1745-ben még hét kőműves folytatta a templomépítést. Lerakták a homlokzat alapjait, a tornyok alapfalai valamivel már a föld színe fölé emelkedtek, a templomhajó északi falát két oldalkápolnával öt öl magasságúra húzták fel, Ehhez hasonlóan a déli, a monostorral szomszédos fal mármár teljesen elkészült. 1746- ban március 31 -én az előző évinél több, tizenkét kőműves kezdte meg a munkát az építkezésen, Jelentős haladást értek el: e templom hátralevő részét a két toronnyal együtt - az 1745-ben a két északi kápolnánál elért méretűre - öt öl magasra építették fel, Aztán még több, immár tizenöt kőműves folytatta az építkezést 1747, április 15-től november végéig, Munkájuk eredményeképpen a tornyokra ugyan nem, de a templom hátralevő részére föl lehetett tenni a tetőt, Ez annyit jelentett, hogy a templom külső kőművesmunkája a tornyok kivételével elkészült, Remény mutatkozott rá, hogy a következő esztendőben a belső kiképzésben és díszítésben hasonlóan örvendetes haladást érnek el, Valóban, 1748-ban a belső falazásban és a boltívek építésében közel jutottak a befejezéshez, kivéve a kórus teljes kiképzését, kívül pedig egy ölnyivel növelték a tornyok magasságát. Ezekkel a munkákkal egyidőben, tehát 1744-től 1748-ig Wagenmeíster is folyamatosan dolgozott, s majdnem az egész templomot sikerült kifestenie, Csak az orgonakórus feletti mennyezet maradt még festetlenül azután is, hogy a kőművesmunkákkal elkészültek, Itt a freskókat Wagen me ister már nem tudta megfesteni, mert rátört az 1747-1748-as hideg tél. Ha a templomban nem is, a monostorban azért dolgozott: a tél folyamán a sekrestye és az ebédlő kifestését fejezte be. Amikor pedig a kedvező tavaszi idő beköszöntésével a kóruson akarta hátralevő munkáját folytatni, megálljt parancsolt neki a halál, A templom kriptájában temették el, hogy munkás életének fáradalmait alkotásai, az apátsági templom freskói alatt pihenhesse ki, Mindezek után ismerkedjünk most meg Wagenmeister freskóival közelebbről! A barokk korban a fres-