Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Lővei Pál: Adatok a magyarországi téglagyártás és felhasználás történetéhez

káptalan jele, ahogy a PZ 1676 és 1678-as jelű téglák is a Liszt Ferenc utca 20-at városi palotává kiépítő Zichy Pál monogramjával - a korabeli katonai téglákéval megegyező betűformák, égetés alapján - a katonai téglaégetőkben készülhettek: már csak azért is gondolhatunk erre, mert Zichy vezető pozíciót töltött be Győr katonai hierarchiájában.

146 Magyaróvárott a kapucinus kolostor építésekor a város rendszeresen adott téglát a szerzeteseknek, de azok maguk is égettettek. Saját égetőjük nem volt, a falakban vegyesen előforduló „A" (=Altenburg) jelű városi téglák és a ,,C"(=Capucini) bélyegű szerzetesi téglák a betűjeltől eltekintve egyformák, ugyanabban a téglaégetőben készülhettek, csak a kapucinusok a pénzért vett, nem adományba kapott téglákat saját jelükkel jelöltették meg.

147 1737-ben a székesfehérvári plébánia- (később püspöki) templomhoz a városi égetőben készítették azt a 20000 téglát, amiért az egyház pénztárából fizettek, és természetesen azt a 9000-et is, amelyet a város ingyen adott,

148 A már említett egri és győri (péri) püspöki téglavetőkön kívül is ismertek adatok egyházi tulajdonú üzemekre. A győri káptalannak a 16. század elején négy téglaégető kemencéje volt, ismertek ebből a korból Gergely, Lukács, Bertalan nevű téglásmesterek is. A 16. század közepén, a városerődítés megkezdésekor a katonaság a püspöktől lefoglalt győrszígeti területet téglaégető teleppé alakította (a várfalakhoz évente több milliónyi téglát használhattak fel), de a káptalannak továbbra is működött téglavetője, több bérlő nevét is tudjuk. Ezt/ezeket a téglavető(ke)t foglalta le 1683 előtt a katonaság.

149 Bár a káptalan 1741-ben országgyűlési törvénycikkel visszaperelte a katonaságtól a téglaégetés jogát, ez csak új téglavető építésére és a tégla eladására vonatkozott, a katonaság a vár falainak javítására továbbra is gyárthatott téglát

150 (gróf Althan várparancsnok monogramjával még 1747-ig jelöltek téglákat).

151 Valószínű, hogy a káptalan ekkor létesítette abdai téglakemencéjét, amelyről 1778-1781 -bői van adat,

152 de a Győrben több helyen is előforduló, 1743-1747 közötti évszám mellett „A" betűjelű téglák

158 is feltételezhetően már ebből az abdai égetőből származnak. A pannonhalmi bencések égetőjének „PAX" jelű téglái a 17, századból számos győri házban feltűnnek, jelezve, hogy azokat nagyobb mennyiségben gyártották eladásra is, ké-