Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Lővei Pál: Adatok a magyarországi téglagyártás és felhasználás történetéhez

1. kép. A győri Püspökvár tornyának kannelúrázott, 14. századi, valamint csatos jelű, 16. századi téglái (Dávid Ferenc, Gergelyffy András, Lővei Pál, Lukács Zsuzsa és Mentényi Klára kutatásából; 1980. évi felvétel) földön is jól ismertek, így Bécsben és környékén,

20 de ilyen téglákat gyártottak a csehországi Milevskóban feltárt, 13. századiként meghatározott téglaégetőben is.

21 Ezek a téglák is eltérő méretűek: a székesfehérvári Csók István utca 17-ben 23x16x5, 27x15x4,5, 27x13x5, 28x14x4,5, 28,5x14x5, a soproni Szent György utca 12-ben 22,5x10,2x4,5, agyőri Püspökvár tornyán 25,5x11,5-12x5,5, a győri Liszt Ferenc utca 1 ben 23,5x12x5-5,5, 25,5x11,5-12x5-6, 26,527x13x6,5-7,5, 28,5x13x7 cm-es darabok mondhatók átlagosnak, de Héderváron 21x8,5-9x4,5 cm-es, Ozorán 19x10,5x7 cm-es „törpék", az utóbbi helyen 42x20,5x6-6,5 cm-es „óriások" is találhatók,

22 a visegrádi palota egyes Mátyás-kori téglái pedig egymástól igen eltérő arányaikkal válnak ki - 26,5x17,5x5,5, 28x20x6, 24x15,5x5,5, 27x13x5-5,5 cm.

23 A méretek tehát igen nagy szóródást mutatnak, ugyanazon a falon belül is, a téglák alakja is meglehetősen szabálytalan; a budai lakóházak hasonlóan ingadozó méretű tégláinak középértékeként 24x12x4 cm, 6:3:1 arány adódott,

24 A bécsi Michaelkirche 1280 körüli szentélynégyzetében, illetve a St. Stephan 1340 körüli falaiban az átlag 21x10x4,5 cm, a St. Stephan 1430 körüli falazatában (pillérmagok) 28x13x6,5 cm, de igen erős szóródással, a méretarány közelítőleg 4:2:1.

25 A méretek így aligha alkalmasak keltezésre, legfeljebb egy-egy épületen belül figyelhető meg növekedési tendencia, pl. a győri Püspökváron a 14. századi torony kizárólag kisméretű téglából épült, 15. század végi magasítása és a várkápolna azonban ezek mellett túlnyomórészt simább, 3334x16x7,5-8,5 cm-es téglákból áll; Nagyszebenben 1350 előtt 22,5x11,2x3,6, 1350-1450 között 26(28)x13(14)x4-5, 1450-1525 között 29x14,5x5-6 cm-es téglákat használtak

26

; Bécsben a 15. század végi városi téglaégető-szám ad ások szerint kb. ötször anynyi nagyméretű tégla mutatható ki, mint kicsi.

27 Bélyeges falazótégIákat a középkorból nemcsak Magyarországról, de egész Európából sem ismerek; nem díszítő célzattal készült bélyeg egyedüli kivételként Bernward hildesheimi püspök 11. század eleji tetőfedő cserepein látható a hildesheimi kincstárban, itt mind a „BERNVVARpj" bélyegnek, mind magának a cserépnek a formája határozottan az ókori római példák követésére utal (hasonlóan a püspök művészeti törekvéseihez)

28

; a cserépfedés németországi bevezetését egyenesen Bernwardnak tulajdonítja a szakirodalom,

29 aki római útja során még eredeti római bélyeges téglával fedett épületeket is láthatott, de I. Crispianus (433-466) és II. Crispianus (521-542) püspökök paviai bélyeges cserepéhez hasonló, késői darabokkal is találkozhatott.

30 Más adatok, régészeti leletek a középkori cseréphasználat kezdeteit a 8, századig vezetik vissza.

31 Padlótéglák díszítésére azonban számos példa akad: nem is olyan jól ismert és a művészeti tevékenység körébe tartozó példákra gondolok elsősorban, mint a zsámbéki és pilisszentkereszti kolostorok állatalakos, domborműves padlóelemei,

32 vagy a budai várpalota Mátyás-kori, mázas csempéi,

33 hanem amilyenek pl. a soproni Szent György utca 12. késő középkori, négyzetes padlótéglái közé helyezett, egy, kettő vagy öt körbe írott, körívekből képezett, hatágú, karcolt vonalú rozettával díszített téglák,

34 vagy még inkább a soproni Szent Mihály-templom és a ruszti Halász-templom benyomott bélyegű, domborművű tagolású, gótikus padlótéglái, a rendszerint pontsorral körülvett, pajzs alakú bélyegben karéjos, kör alakú, vakmérműves díszekkel, vagy cölöpös címerábrával (Héder nembeli címer?), illetve körbe írott, domborművű jeruzsálemi kereszttel vagy hatágú csillaggal.

35 A zágrábi múzeum négyeit, vágásos, illetve három (2+1) csillagos mezőkből álló Cillei-címeres téglát is őriz.

36 A soproni és ruszti darabok közvetlen párhuzamai, ugyancsak pontsoros keretelésű pajzsokkal a Historisches Museum der Stadt Wien kiállításán szerepelnek. Talán ilyenfajta téglákat kértek 1443ban a budai bíró vezetésével az esküdtek Bécs tanácsától a Nagyboldogasszony-templom építéséhez.

37 Külön - a kőfaragókéhoz hasonló, magasabb szintű tudást igénylő - szakma volt az idomtégla-készítés. En nek két érezhetően elváló csoportjával, a nyugat-magyarországi Vas és Zala megye téglabordás boltozaté templomaival, illetve a budai várpalota anyagával újabban behatóbban kezdett foglalkozni a kutatás,

38 II. Az újkorban a téglafajták és téglaméretek tekintetében már nem csak a téglák vizsgálatára vagyunk utalva, a levéltári adatok is sok segítséget nyújtanak. Amikor a győri káptalan 1629-ben újvárosi téglaégetőjét Castellan Mi-