Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században

nevénél található.) Vojta Donát 1808-ban a Batthyány-család szombathelyi házán és Szombathely-szőkeföldi majorságuk építésén dolgozott. (Batthyány-lt. P. 1322., 125. cs. f. 508.), az 1810-es évek második felétől pedig az ottani vezető kőművesmester, Johann Georg Anreith mellett. 1817-ben vette feleségül annak Anna nevű leányát, és szombathelyi polgárjogot nyert, {Zádor Anna - Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest, 1943. 174.; Szilágyi István: Anreith János György emlékére. = Vasi Szemle, 28. 1973. 301-303.) 1815-ben Johann Georg Anreith-tel együtt a Batthyány birtokban levő Szombathely-szőkeföldi kastélyhoz tartozó malmot építette. (Batthyány-lt. P. 1322., 127. cs. f. 251.), 1821ben pedig ugyanott építendő magtárhoz készítettek együtt tervet és költségvetést (Uo. 128. cs. számozatlan). 1838 és 1840 között, valamint 1842-43-ban és 1844-45-ben hasonló nevű és szintén építőmester fiával Szőkeföldén dolgoztak a Batthyány-család számára. (Uo. 131. és 132. cs. számozatlan) VOJTA, Franz. Építőmester, a körmendi építési hivatal vezetője. A körmendi Bauamt irataiban 1798-ban tűnik fal, Chevreux Baudirector „Aedilis"-eként. (Batthyány-lt, P. 1322., 58. cs. f. 29.) Családja morva eredetű, de már apja is, aki ugyancsak kőműves volt és fiatal korában a Kaunitz hercegeknél volt alkalmazásban, a Batthyány család szolgálatában Körmenden dolgozott idősebb korában. Öccse, az 1791-ben ott született Vojta Donát Szombathelyen, Johann Georg Anreith mellett működött kőművesmesterként, ahol azonban a Batthyányak számára is vállalt munkát, (A család tagjaira: Károly János: Fejér vármegye története. V, Székesfehérvár, 1904. 91-93.; Lyka Karoly: Adatok építészetünk történetéhez. Egy magyar építészcsalád. = Magyar Művészet, 9. 1933. 57-58.; Éber László - Gombosi György: Művészeti lexikon. II. Budapest 1935. 600.; Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. IV. Budapest, 1968. 711-712.) 1799-ben előterjesztést készített a rohonci kastély tervezett új tetőszerkezetéről (Batthyány-lt. P. 1322., 58, cs, f. 30-34,), amelynek elkészültéről 1799-ben tett jelentést. (Uo.) Ugyanabból az évből származik első jelentése a körmendi kastély Orangerie-jének és a Museum-Saaljánakaz évi építési munkáiról (Uo. P. 1322,, 134, cs, f, 431.), valamint a zsidó templom javításáról, (Uo. f. 468.) 1807-ben üveghutát létesített másokkal Sopronban. (Magyarország Műemléki Topográfiája. II. Sopron és környéke műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső. írta: Csatkai Endre et al. 2. bőv. és jav. kiad. Budapest, 1956. 144.) 1807 és 1821 között az ő tervei szerint épült Nagykanizsán a klasszicista zsinagóga. (Magyarországi zsinagógák. Főszerk. Gerő László. 1989. 209.) 1819-ben a budai várban álló Batthyánypalota tetőszékére terjeszt elő tervet. (Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. IV. Budapest műemlékei. I. Szerk. Pogány Frigyes. Budapest, 1955. 318.) Az építési hivatal irataiban 1825 év végén szerepel utoljára. (Uo. 128. cs.) VŐBER, Joseph. Németújvári lakatosmester. 1753-ban a Batthyány-család birtokosztozásánál szerepel, (Batthyány-lt, P, 1322., 122. cs. f. 497.) WAGNER, Andre. Asztalosmester. 1731 -ben és 1732-ben fizettek neki a körmendi kastély modelljének készítéséért. (Batthyány-lt. P. 1334., 18. cs., számozatlan) WALLUR, Johann. Uradalmi ácsmester. 1767-ben a Csörnöc vízén „lúgozó" házat épített. (Batthyány-lt. P. 1317., 32. cs.) WARTHA, Andreas. Építőmester. 1828 és 1833 között a körmendi uradalmi építési hivatal vezetője, az Iratokat aláíró Bauinspektor. (Batthyány-lt. P. 1322., 129. cs.) WEIDSCHER, Joseph. Körmendi lakatosmester. 1803-ban a helybeli Korona vendégfogadó becsüsei között szerepel. (Batthyány-lt. P. 1322., 125. cs. f. 248.) WEINDORFFER, Joseph. Körmendi asztalos. 1779-ben a homokkomáromi ferences kolostor munkáin dolgozott. (Batthyány-lt. P. 1322., 123. cs. f. 342.) WIMMER, Matheus. Bécsi stukkátor, 1736-ban a rohonci kastélyban dolgozott. (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs, f. 123. - idézi: Schmeller-Kitt, Adelhaid: Archivalische Vorarbeiten zur Österreichischen Kunsttopographie Gerichtsbezirk Oberwart. Wien, 1969, 408.), az ezt követő években pedig a körmendi kastélyban. (Batthyány-lt, P. 1322., 122. cs. f. 112., 123.) WINDACHER, Franz. Körmendi üveges. 1828 és 1831 között foglalkoztatták a kastélyban. (Batthyány-lt. P. 1322., 129. cs.) WOHNER (Wonner), Mathias, Körmendi asztalos. 1747-ben szerepel a kastélyban dolgozó uradalmi mesterek között. (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs„ f. 161-162., 177.) 1750-ben Bécsben kelt az a szerződése, amelyben vállalta Batthyány Lajos gróf öszszes magyarországi birtokán a várak és kastélyok bútorainak állandó karbantartását. (Batthyány-lt. P 1313., 123. cs., fasc. 27.) WOLFF, Johannes. Németújvári kőművesmester. 1753-ban szerepel a Batthyány-család birtokosztozását végző bizottságának iparosai között. (Batthyány-lt. P. 1322., 12, cs. f, 479.)