Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

433. Vízvezeték-hálózat kiépítése Súlyosan érintette a gyárat az 1885. áprilisl9-én kitört tűzvész, mely a hengermű épületeiben súlyos károkat okozott. Ez alkalommal is megbosszulta magát a részleges faépítkezés, ami általában az egész gyárra jellemző volt. Az okozott károk kijavítása, az új épületek felépítése oly gyorsan haladt előre, hogy a folyamatos munka augusztusban már folytatható volt. Az új fejlesztési program keretében egy új szivattyútelepet építettek. Ugyanekkor építették ki a gyár vízvezeték-hálózatát. Megoldották a gyár villanyvilágítását. A diósgyőri gyár az eddig megvalósított üzemfejlesztés hatására addigi szomorú helyzetéből fokozatosan kikerült és évről-évre fejlődött, s az utolsók közül az elsők közé küzdötte fel magát. A szivattyútelep a vizet 2 szivattyúval egy a gyár fölött déli irányban fekvő dombon, 70 méter magasságban épített, 750 köbméter űrtartalmú falazott víztartályba szállítja; egyidejűleg a gyári vízvezeték is létesíttetett; a gyár villanyvilágítással lett ellátva, továbbá egy közönséges téglagyár építtetett. Kiszely Gyula 1997. 87., Diósgyőri M. kir. Vas- és Aczélgyár története. 1910. 10. 434. Gyári termékek Az 1885. évi budapesti országos kiállításon a közlekedési csarnokban szén- és mellékkőzetek mintadarabja, közép-gyártmányok mintái, klf. öntvények, próbák, vegyelemzések eredményei térképek és tervrajzokkal szerepel versenyen kívül. A katalógus szerint a Holey féle convertereket lecsapolható nyersvas üstöt, regeneratív fűtésű gyorsvas ömlesztőket, vízzel hűtött konverter kéményeket és az öntés közben működő hidraulikus öntecsmérleget Magyarországon e gyár alkalmazta először. A gyár az első és egyedüli az országban, mely a folytacél regeneratív fűtésű lángpestben való gyártásainál barnaszenet használ, s diósgyőri csekély értékű szenet kohászati célokra értékesítette. Az 1880-ban elért bevétel 1885-ben 367, 1890-ben 507, 1895-ben 974%-kal emelkedett (1880-ra vonatkoztatva). KKMA 76. 100. 2. 435. Evangélikus egyház Diósgyőr keresztény egyházai között a legfiatalabb az evangélikus egyház. Az 1780-as években alakult meg, mint a miskolczi evangélikus egyház leányegyháza. Diósgyőrben ekkor 79 evangélikus család élt, összesen 283 lélekkel. A diósgyőri evangélikus leányegyház természetesen továbbra is minden idegszálával a miskolczi egyház szervezetébe illeszkedett. Részt vett a templom építésben s miden egyéb törekvésben, a mi több mint száz éves leányegyházsága alatt az anyaegyházban előfordult.