Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

A felsorolás közli még az évi termelést száraz és nedves évszakban. Részletes kimutatás a gyár tulajdonát képező' vaskól)ányákról. (O.L. Montan-akten 1864. XIII. 1136. sz. 357-372 lap.) Soós Imre Kutatási napló, DIV LUK TA 56-78 1860 282. Megbízás a vasmű korszerűsítési tervének kidolgozására Az ipari forradalom ütemének 1860 utáni meggyorsulásával szemben már nem tudott megállni az előbbiekben vázolt termelési és szerkezeti profilú diósgyó'r-hámori vasmű. A bevezetett kisebb technológiai és szerkezeti újítások már eltörpültek az ipari forradalom vívmányai mellett. Különösen fékezőleg hatott a kizárólagos vízienergia és a faszénbázis anakronisztikus volta, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az energiaszolgáltatásban ugrásszerűen növekszik a diósgyőri vizienergia-bázis fenti mutatószámait nagyságrendben felülmúló hazai gőzenergia-bázis. A fenyegető válságot még az sem tudta volna feltartóztatni, ha megszűnt volna az évszázados átok, az időjárástól függő vízhiány. Most már a mennyiségi változások minőségibe csaptak át. Diósgyőr faszéntüzelésű nagyolvasztójával, frisstüzeivel és nyújtóhámoraival már végzetesen elavult üzemnek számított, s többé nem állhatta ld a kőszén tüzelésű kavaró és hegesztő kemencékkel, hengerműkkel, gőzgépekkel felszerelt vasgyárak versenyét. Az upponyi, telekesi, nekézsenyi, vinczepáli, tehát közel fekvő bányák százévi kíméletlen művelés után már csak egészen szegény, 1012%-os Fe-tartalmú ércet adtak, távoli gömöri lelőhelyek érceinek szállítása s a vízhiányból eredő gyakori üzemszünetek azt eredményezték, hogy amíg az újmassai nagyolvasztónál egy mázsa nyersvas önköltsége 3 forint körül volt, ugyanakkor például Csetnekről 2 forint 10 kr-ért lehetett beszerezni a nyersvas mázsáját. A monarchia területén bekövetkezett gazdasági válság még inkább hozzájárult ahhoz, hogy az amúgy is minimális kereslet és üzleti pangás idején a gyártmányok eladatlanul halmozódjanak fel. 1859-től kezdve a kimutatás szerint a vasmű egyre nagyobb deficittel zárja az éveket, az üzemi költségeket csak a részvényesekre kivetett pótdíjakkal, a bányahatóságoktól vagy a társládától felvett kölcsönökkel lehetett kiegyenlíteni. A magánrészvényesek egyre inkább elszegényedtek, a részvények tömege örökösödés és adás-vétel révén egyre inkább elaprózódott. Maguk a Fazola örökösök is eladósodtak, s vég nélkül instanciáznak jogos vagy vélt igényeik kielégítése ügyében. Még a2 1859. évi felmérés idején, a válság kezdeti szakaszán felmerült a gyár eladásának terve a Tiszai Vasúttársaság részére. Ld. 283. A tárgyalások nem vezettek eredményre, mert a gyárvétel ügyét az uradalom szempontjából a vasúttársaság olyan feltételekhez kötötte, amelyek a bécsi birodalmi pénzügyminisztérium számára elfogadhatatlanok voltak. Erre Bécsből megbízták Moschitz Márton rhónici vasgyári igazgatót, hogy részletes tervet dolgozzon ki a diósgyőri vasgyár korszerűsítésére, rekonstrukciójára.