Porkoláb László: Régi vaskohászati szakkifejezések, műszók, zsargonok (Miskolc, 2003)

gós üst alján lévő kifolyónyílás kiképzésére szolgál. (VÁ) kákalegyező A meleg vas megfogandó részének lehűtésére kasznált segédeszköz. (JJ) kalács Ka paverőken a falfák neve. (JJ) kalapács 1. A kámorkalapács után a legfontosabb és a legtöbbet kasznált kéziszerszám. (K/2) 2- A szabadalakító és süllyesztékes kovácsolás céljainak megfelelően kialakított alakítógépek egyik nagy csoportja. Vannak mechanikus, gőz-, lég- és nagysebességű kalapácsok. (NZ) ld. gőzverő, Ajax kalapács kalapácsba Kis kalapács, kovácsoknál a cifrázó kalapács, mellyel a mester vagy első legény az üllőt veregetvén jelt ad, hogy a legények gyöngébben vagy erősebben üssék vagy megfordítsák. (CF) kalapácsnyél (pörölynyél) Nyers bükkfa törzséből a kovács által készített, majd kiszárított, ősi szokás szerint félévenként cserélt hámortartozék. (K/2) kalapattu A kalapács legrégibb sumér elnevezése. (SA) kaliber ném. (Kaliber) Hengerüreg, vagyis a két együtt dolgozó hengerpár palástjával körülhatárolt térrész, melyben az acélhengerlés közben megmunkálást nyer. (V/l) vö. üreg kalihrőr gör. Hengerüregező, üregtervező szakember. (V/l) kallómú Zúzó, zúzda. (TJ) kalo A túzveszteség szlovák elnevezése. (Pl) kamaragróf (bányagróf) À régi jog szerint a kir. kamara képviselője a bányavárosokban, aki gyakran a tized bérlője is volt. (SZ) kamásli ném. (Ka mascne) Bokavédő, lábszárvédő, posztóból, ócska kalapból, később bőrből készített, a hengerműben a felfröccsenő víz és a nagy hő ellen védő, a bakancs élettartamának növelése céljából alkalmazott védőeszköz. (V/l) kamenic(z) szlo. Kemence. (TJ) kampány Az olvasztási szak időtartama, vagyis a kohó indulásától a leállásig tartó időszak. (RZ) vö. nagyolvasztókampány kampó rúd ld. formakák kantoló ném. (kanten) Egy vízszintes helyzetű, hosszú hengerelt szál tengelye körüli elfor gátasára használatos szerszám. (V/l) kantra vágás ném. (Kant) A hengerek alól általában csavartan kifutó buga olló alatti vágásakor bekövetkező ferde, torz vágás, mely megnehezíti a további hengerlést. (V/l) kapahámor Kapagyártó mű. Fő berendezése a XIX. sz. első feléb en telepített farkkalapács, melynek percenkénti ütésszáma 180-200 volt, a verokos tömege 100 kg-ot nyomott, amibe hat kg-os verőfok illeszkedett. (RZ) ld. hámor kapaszli, kapszli ném. (Kapsel) 1. A samottcsövekkel burkolt acélüstdu górudak zárófej idomtéglája. (V/l) 2. Túzhelyrost. (K/2) kapella ír.-ném. (Kapelle) 1. Tégely. (BO) 2. A vegyészeti bűzfülke diósgyőri elnevezése. (NG) kaptató, kapaszkodó A patkó elülső részén, az ún. (üllő) hegyen kovácsolással kialakított edzett vasrész. (FJ) karám A bányabejárat előtti körbekerített hely, ahol az ércet tárolták. (JJ) karhondús acél Kemény acél. (RK) karbon izálás Szenítés. (VA) karhon-szegény acél Lágy acél. (RK) karingó Idegen anyagokkal f ertőzött limonit elnevezése Torockón. (E/4)