Kepéné Bihar Mária: Munkák és napok - A munkába való belenevelődést szolgáló paraszti játékszerek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményéből (A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely kiállításai; Kecskemét, 2004)

CSALÁDI TŰZHELY

CSALÁDI TŰZHELY KONYHAI MUNKÁK ÉS ESZKÖZÖK A parasztházban zajló élet központja és lelke a konyha, a családi tűzhely. Nem véletlen, hogy az udvarról a pitvaron át a konyhába vezetett az út, és a szobák innen nyíltak. A konyha természetesen főként asszonyi birodalomnak számított, hiszen itt folyt az ételek alapanyagainak előkészítése és a sütés-főzés, de itt tartózkodtak legtöbbet az édesanyjuk körül tébláboló vagy segítkező gyerekek is, és a mezőről hazatérő, vagy a kinti munkák után kicsit pihenni, melegedni vágyó férfi családtagok is. Kis gyúródeszka sodrófával Az 1930-os években játszottak vele Kecskeméten. A konyha berendezését a tárolásra és ételkészítésre szolgáló konyhai bútorok és a konyhában tartott főzőeszközök és edények együttese adta. A tűzhely körül szépen elrendezve kaptak helyet a különböző cserépfazekak, tálak, tányérok, öntöttvas lábasok, büröglék, kavaró és lisztes kanalak, szénvonók, sütőlapátok, dagasztóteknők, melencék, tűzikutyák, vizeskorsók és még sokáig sorolhatnánk. Az alföldi házakra a konyhából fűthető kályha vagy búboskemence volt jellemző. Itt a füstelvezetés legalább a 17. századtól már szabadkéményen történt. A konyhában nem állt kemence, csak nyílt tűzhely, amit a későbbiekben takaréktűzhely váltott fel. A magyar ember táplálkozásában évszázadokon keresztül központi helyet elfoglaló kenyér előkészítésének fő színhelye is a konyha volt. A mai