Belvaracz Ibolya, Homokiné Bíbor Anna: Szív adja szívnek szívesen - Családi füzet a mézeskalács történetéről (Szórakaténusz módszertani füzetek VI; Kecskemét, 2005)

A középkori Európában elsó'ként a kolostorokban sütöttek mézeskalácsot. Késó'bb a kolostorok mintájára egyre több nagyvárosban létesültek mézeskalácsos műhelyek. Ebben az idó'ben már fából faragták a mézeskalácsformákat, ezeket ütó'fáknak hívjuk. Az ügyes mesterember magának faragta ütőfáit, de más mester, így például rézmetsző vagy ötvös is készíthette őket. Biztos próbáltál már fát faragni, s ha figyelmesen megnézed a kiállított ütőfákat, azok aprólékos mintáit, láthatod milyen nagy ügyességet kívánó feladat volt. A baloldali képen látható mézeskalács ütőfa egyik fele elveszett, a párját a jobb oldali ütőfák között találod. Keresd meg és kösd össze őket! Ezt az ütőfát megtalálod a kiállításban is.