Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Papp-Váry Árpád: Cholnoky Jenő térképészeti munkássága
6. A magyar határok állandósága 1000-től 1920-ig 7. A csapadék éves összege a Kárpát-medencében meg tudja oldani. Az ÁTI végül majdnem egy évtizeddel később, 1936-ban adta ki teljesen magyar szerkesztésű kézi atlaszát, az ÁTI Kisatlaszt. Fodor a Cholnoky atlaszt ismertető részben továbbá azt írja: „£ kéziratnak óriási közönségsikere volt..., tudományos lemérése azonban nem történt meg, átdolgozója személyére való tekintettel a magyar földrajzi irodalom csak ismertetést adott róla." (Fodor 1952-1954, p. 336) Az atlasz tudományos értékelésére azóta sem került sor. Lázár térképe Magyarország legkorábbi térképének első kiadását 1880-ban vásárolta meg és mutatta be a magyar közönségnek Apponyi Károly gróf. A kortársak, de az utódok sem ismerték fel a térkép kiválóságát, mivel a térkép keretén felírt égtájakhoz képest a Duna és a Tisza északnyugat-délkeleti irányban folyik keresztül hazánkon. Cholnoky szeme kellett hozzá, hogy fél évszázaddal később felismerje, ha a Duna folyását a tényleges észak-déli irányba fordítja, mindjárt kiderül a térkép kiválósága. (Cholnoky 1932) Cholnoky feltételezte, hogy az eredeti térképet a fametsző beerőszakolta a ptolemaioszi fokhálózatba, ezért futnak a folyók ferde irányban. 2008-ig kellett várnunk, amikor a mai számítástechnikai ismeretekkel a ptolemaioszi szélességi-hosszúsági adatokat egybe lehetett vetni a térkép adott pontjaival. A megegyezés döbbenetes volt. Egyértelművé vált, hogy a térképet Cholnoky meglátásának megfelelően a ptolemaioszi koordinátákba illesztve rajzolták meg. (Molnár et.al 2008, Tímár et al 2008). A ptolemaioszi északra tájolt térképeken is északkelet-délnyugat irányú a Duna. Mai napig nem tudjuk, és talán sosem fogjuk megtudni, vajon az eredeti térkép Ptolemaiosz munkájától függetlenül a valódi északra tájolt volt vagy sem, de ez Cholnoky felismerésének értékéből semmit nem von le. Ma már egyértelműen több Kárpát-medencei ország is első és kiváló térképének tekinti Lázár munkáját. A Föld és élete A harmincas évek derekán jelent meg Cholnoky nem szakmai körökben talán legismertebb munkája, A Föld és élete, világrészek, országok, emberek. A hat kötetből álló sorozat első öt kötete 1936-ban, a hatodik, Magyarországot leíró rész 1937-ben látott napvilágot. A hat kötet 3618 oldalon, 1546 fényképpel, ábrával, térképpel kísérve ismerteti a Föld geográfiáját. A cím alatt minden kötetben ott áll, hány „képpel és fényképpel" jelent meg. A „képek" szó a fényképek, tájrajzok, metszetek, tömbszelvények együttesét jelenti. Például a Magyarország kötet 300 képpel és térképpel címoldal közlése 40 térképet, 55 ábrát és 205 fényképet takar. 81
