Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Papp-Váry Árpád: Cholnoky Jenő térképészeti munkássága
A kötetek színes térképmellékletei az adott kontinenst ábrázolják. Ezeket Kogutowicz Károly tervezte és a Magyar Földrajzi Intézet Rt. metszette és sokszorosította. Az Európa térképen nem szerepel Kogutowicz neve, de feltételezhető, ezt is ő készítette, csak véletlenül lemaradt a neve a lapról. A könyvek stílusa, a tájak részletes leírása, a nagyszámú fénykép, a szerző csodálatos tömbszelvényei, rajzai, a számtalan térkép méltán váltották ki a nagy- közönség elismerését. Mivel Cholnoky térképészeti munkássága tanulmányunk tárgya, nézzük meg a könyvekben található térképeket. A tájrajzok, metszetek, tömbszelvények többségének az ábraaláírása mellett ott van „a szerző rajza” megírás. A térképeknél ritkán olvasható, hogy ő a szerző. Magyarország szerkezeti térképén, a mérték alatt ott a megírás, tervezte és rajzolta Dr. Cholnoky Jenő. Nagy-Britannia és Itália szerkezeti térképénél viszont csak a cím után szerepel a „szerzőrajza" megírás. Úgy látszik a földtani szerkezet kérdése különösen érdekelte, mert több szerkezeti térképnek ő a szerzője. Az Ázsia kötet egyetlen térképénél tünteti fel a nevét. A kínai alföld vázlatos térképe cím mögött a zárójeles megírás: „A szerző tanulmányai alapján”. Az ábrázolt terület nagyságának érzékeltetésére a térkép szélén ott van Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye azonos méretarányú rajza. Cholnoky azoknál a térképeknél, amelyeket valakitől átvett, feltűnteti a szerző nevét. Például: A határok állandósága a Magyar-medence körül térképnél ott az utalás, Rónai András térképe. A Kárpát-medencei csapadék közepes évi összege térképnél feltűnteti, hogy Dr. Hajósy Ferenc, Raum Oszkár, Héjas Endre, a Nemzetközi Duna-bizottság és saját adatai alapján szerkesztette és rajzolta Dr. Cholnoky Jenő. Magyarország területének beosztása az Árpádok idején című térképen is olvasható, ki után tervezte és rajzolta a szerző. A példaként említett térképekhez hasonlókat minden kötetben találhatunk, de ezek a kivételek. A térképek nagy többségénél csak a térkép címe megírás szerepel. A minden kötetben szereplő kontinens térképek azonos tartalma, egységes kivitele meggyőzően mutatja, ha nem is ő tervezte vagy rajzolta azokat, tartalmuk, kivitelük kialakításában tevékenyen részt vett. Szerkesztői munkája néhány térképen látványosan is megjelenik. A Szuezi-csatorna külföldi térképről átvett rajzát például kiegészítették a Balaton egy részének rajzával. Az ábraaláírás szerint „összehasonlításul a Balaton keleti darabja, ugyanabban a mértékben”. Ilyen kiegészítést, ha nincs is rá utalás, csak Cholnoky tehetett a képanyag összeállítása során. Térképtudomány A térképtudomány gerince a térképek készítése, de fontos kiegészítő területek a térképészet elmélete, a térképtörténet, a térképismeret oktatása, a térkép- használat, a földrajzi nevek írása és a térképszerű ábrázolási formák készítése. Cholnoky A Föld megismerésének története című könyvében a térképészet fejlődését is leírta, a Magyar Térképészeti Intézet több termékéhez használati útmutatót készített. A térképek fontos eleme a térkép névrajza. Nemzeti kiadású térképen fontos kérdés a földrajzi köznevek fordítása, a fordított köznevek aránya, a nem latin betűs országok neveinek átírása, stb. A térképi névrajzról szóló első cikk 1917-ben jelent meg Strömpl Gábor tollából Jövő térképeink névrajza címen. Ezt követően, már a világháború utáni új földrajzi helyzettel is számolva, Cholnoky foglalkozott a földrajzi nevekkel (Földrajzi nevek írásmódja, 1928). Ugyanebben az évben jelent meg Takács József Földrajzi nevek írásmódja című tanulmánya is. Az ebben összefoglalt névírási elveit Takács munkahelyén, az Állami Térképészeti Intézetben érvényesíteni tudta. Kialakult az a helyzet, hogy a Magyar Földrajzi Intézet és az ÁTI térképein másként jelentek meg a nevek. A helyzet rendezésére a Magyar Földrajzi Társaság vállalkozott. 1940-ben jelent meg a földrajzi nevek írásának egységes szabályzata, amely többségében Takács József elképzeléseit tartalmazta. A rendszerváltozás után alakult ki hasonló helyzet a térképészetben. A külföldi atlaszokat átvevő, azok névírását részben magyarosító kiadások névhasználata eltért a Kartográfiai Vállalat és a minisztériumközi Földrajzi Névbizottság állásfoglalásaitól (Papp-Váry 2007). Most viszont hiányzott, és azóta is hiányzik egy CholnokyIioz hasonló tekintély, aki össze tudná hangolni, és egységesíteni tudná az eltérő elképzeléseket. Amikor Kubassek János felkért a címbeli téma feldolgozására, azt örömmel vállaltam. A téma kutatása során kiderült, Cholnoky gazdag életművéből térképészeti munkája alig feldolgozott. Fodor részletesen tárgyalja a XX. század első felének térképtörténetét és ebben Cholnoky munkásságát is. A térképek elemzése, értékelése, hatásuk korukra azonban nagyon vázlatos. Nem nagyon írt senki kéziratban fennmaradt térképeiről sem. Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete című könyv színes ábraként közöl egy kéziratos térképet, A Föld vízrajzi térképét. A térkép nemcsak szép, de földrajzilag ritkán ábrázolt jelenségeket is bemutat, például azokat a területeket, amelyeknek nincs lefolyásuk a tengerbe. 200182
