Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Papp-Váry Árpád: Cholnoky Jenő térképészeti munkássága
atlaszának magyarított változata Cholnoky neve alatt: Cholnoky földrajzi és statisztikai atlasz. Győző Andor kiadása, Budapest. Az osztrák kiadás átdolgozásánál a korábbi magyar világatlaszokhoz hasonlóan a német neveket és közneveket magyarították és az atlasz tartalmát több hazánkat ábrázoló térképpel bővítették. Magyarországot és nagytájait hat egyoldalas térkép és öt oldalon elhelyezett 14 város vagy kisebb tájtérkép ábrázolja. Végül az atlaszt kiegészítették a világra és hazánkra vonatkozó politikai és gazdasági adatokkal. Az atlasz összesen 78 fő és 155 kis térképet, valamint 142 oldalon statisztikai táblázatokat tartalmazott. A fekvő téglalap alakú atlasz mérete 20,5x18 cm. A kis formátum miatt nagyon sok térképet kihajtósan készítettek el. A kihajtott lapok hossza 27-38 cm között váltakozik. Az átlagos könyvnagyság miatt sok térképet kiforgatva, fektetve kellett elhelyezni. Például az atlasz bal oldalán Észak-Olaszország álló formátumú, a tükör oldalon Dél-Olaszország pedig fekvő. Hasonló a helyzet a Balaton és a Dunántúl térképek esetében is. A nevek jobb olvashatósága érdekében a térképeken csak a határokat kísérő szalagok színesek. Igen gazdag a térképek névanyaga, 46 ezer név szerepel az atlaszban. A Kartográfiai Vállalat 1959. évi Világatlaszának névanyaga haladta meg először ezt a számot 100 ezer nevével. Az atlasz óriási előnye, hogy magassága egy átlagos könyv méretével azonos. A korábbi nagy magyar atlaszokat méretük miatt legfeljebb csak fektetve lehetett elhelyezni. A Cholnoky atlasz viszont jól elfért a könyvespolcok egyéb könyvei között. A világháború utáni új államok, új országhatárok, a világ átalakult politikai földrajzának megismerési vágya mellett, az atlasz óriási piaci sikerét nagysága, könnyű kezelhetősége is elősegítette. Az 1927. évi első kiadást 1929-ben már követte a második, majd 1934-ben a harmadik, javított kiadás. Fodor a magyar térképírás történetében azt írja, hogy „a magyar kartográfiának nem vált javára egy külföldi szellemi-termék importálása magyar atlasz termelése helyett, sem térképkiadásunknak az, hogy mikor két kiváló térképészeti intézetünk is volt, akkor bécsi nyomású lapokkal elégítették ki a piacot. Végül ez az importált atlasz hiúsította meg a kiváló „Világatlasz" teljes befejezését..." (Fodor 1952-1954, p. 336) Fodor véleményét elfogultnak tartjuk. Az általa is említett, befejezetlenül maradt világatlasz is külföldi atlasz átvételén alapult. Ez az atlasz számos eredeti magyar térképet tartalmazott vagy tartalmazhatott volna, de attól még nem lehet teljesen új magyar szellemi alkotásnak tekinteni. A Magyar Térképészeti Intézet nyomdája el tudta volna végezni a Cholnoky atlasz sokszorosítását, de az 1920-ban alapított Állami Térképészeti Intézetnek (ÁTI) ekkor még nem volt annyi tapasztalata, hogy azt rövid határidőn belül 80 5. A kínai alföld vázlatos térképe
