Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Papp-Váry Árpád: Cholnoky Jenő térképészeti munkássága
tot Cholnoky szerkesztett (Magyarország folyamvidékei, őstermelése, hőmérséklete, csapadéka, vallásai, néprajzi megoszlása). 1909-ben Teleki Pál lett a Magyar Földrajzi Intézet részvénytársaság tudományos elnöke. Kogutowicz Károly elfogadta és támogatta Teleki ötletét egy új magyar világatlasz kiadására. 1912-ben megkezdték a Debes atlasz magyarítását. A következő évben megjelent a világatlasz első füzete. A háború végéig 88 lapot adtak ki, ekkor a munka megszakadt. Az önállóan szerkesztett, Magyarországot ábrázoló térképek közül Cholnoky szerkesztette a 37-38. oldal kilenc és a 41- 42. oldal tizenkét térképét 1:5 millió méretarányban. A béketárgyalások előkészítése során, 1920-ban elkészült a hazánk teljes gazdaságát komplex módon bemutató térkép: Magyarország gazdaságföldrajzi térképeimmel. Teleki Pál és Cholnoky Jenő közreműködésével, hivatalos adatok alapján szerkesztette Fodor Ferenc. Méretaránya 1:1,5 millió. A térkép több nyelven (angol, francia, német, olasz) is megjelent „s helyet foglal a béketárgyalásokról kiadott mű térképkötetében is" (Fodor 1952-1954, p. 414) A „Carte rouge” Teleki ezen térképét a külföldi irodalom is gyakran idézi, mint az első olyan térképet, amely az ábrázolásnál a népsűrűséget is figyelembe vette. Cholnoky életrajzában azt írja. „Büszke vagyok rá, hogy az eszme tőlem származik és én rajzoltam az első ilyen térképet, de az még meglehetősen tökéletlen volt.” (Géczy 1998, p. 280) CHOLNOKYnak ezt a megállapítását kicsit nagyképűnek és túlzónak tartjuk. Az tény, hogy korábbi, 1906. évi néprajzi térképén a nemzetiségek területét négyzethálós módszerrel ábrázolta. Ez azt jelenti, hogy a fokhálózat sűrítésével apró négyszögekből álló hálót alakított ki. Ezt követően minden településnél, járásnál a nemzetiségek arányának megfelelően színezte ki a négyzeteket. Térképének nem volt hazai, de talán nemzetközi előzménye sem. Módszerének hibája, hogy a színes négyzetek a térkép egész felületét beborítják. Cholnoky szerint „Teleki a módszert tökéletesítette. Összevonta a lakosságot a folyók mellé úgy, hogy mindenütt egyenlő legyen a népsűrűség és így színezte a megfelelő nemzetiségi színekkel" (Géczy 1998, p. 280). Teleki módszerének előnye, hogy a lakatlan területek (magashegységek, árterek, stb.) fehérek maradtak és így a valóságnak megfelelően mutatták a nemzetiségek elterjedését is. Elég nehéz azt elképzelni, hogy C holnoky korábbi néprajzi térképe adta az ötletet az újszerű térképi ábrázoláshoz. Akkor is elfogadhatatlan ez az állítás, ha a térképszerkesztés első lépéseként a négyzetszemes módszert Cholnoky nyomán alkalmazta Teleki. Cholnoky földrajzi és statisztikai atlasz 1927-ben jelent meg a bécsi Freytag és Berndt Rt. 79 4. Lázár térkép helyes tájolása Cholnoky szerint
