Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Dusek László: Cholnoky Jenő és a Magyar Földrajzi Társaság Alföld Bizottsága
í. Cholnoky Jenő rajza egy jellegzetes futóhomokformáról, a barkánról alföldön létesítendő leghelyesebb termelés módozatait, az artézi kutak kérdését és végül a klímát és ezzel együtt biztosabbá kell tennünk a prognózist. Hisz az alföldi gazda életében mondhatatlan jelentőségű az, hogy legalább egy huszonnégy órával előre biztosan ismerje a bekövetkezendő időjárást.” A kitűzött célok szerint a Meteorológiai Intézet hálózatát az Alföldön és annak szélén sűrűbbé kell tenni új megfigyelő állomások létesítésével. Ugyanis a kutatások megkezdése előtt az Alföldön mindössze kettő meteorológiai állomás működött:Temesvárott és Kalocsán. A levélben az állomások tervezett berendezéséről is részletesen tájékoztatták a miniszter urat: 19 féle eszköz, valamint a személyi és dologi kiadások részletei is megtalálhatók a levélben. 1909-ben az Alföld Bizottságban megalakultak a szakbizottságok: a geológiait Lóczy Lajos, a fizikai földrajziban Kövesligethy Radó, Eötvös Loránd és Cholnoky Jenő tevékenykedtek, a hidrográfiait Kvassay Jenő, a meteorológiait Róna Zsigmond, a demográfiait és a település földrajzit Thirring Gusztáv irányította. Ezen felül agrogeológiai, zoológiái, botanikai, kémiai, történelmi, mezőgazdasági, archeológiái és néprajzi bizottságok a szakma jeles kutatóinak vezetésével, bevonásával alakultak meg. Fodor Ferenc így ír a bizottságról: „Az így megalakult Alföld Bizottságban az elnökként működő Cholnoky Jenőn kívül csak néhány geográfus vett részt: pl. Teleki Pál és Balogh Margit." (Fodor 2006) Szerinte a Lóczy Lajos vezette Balaton Bizottságban azért nem volt több geográfus, mert akkor még nem voltak geográfusok. Most, 1910-ben viszont már voltak, ám azok közül többen kimaradtak az előirányozott kutatásokból: így pl. megemlíti a kimaradtak közül Kogutowitz KÁROLYt, Hézser Au- RÉLt és LlTTKE AURÉLt ÍS. Az Alföld Bizottság elsőként az új meteorológiai megfigyeléseket szervezte meg, továbbá szeizmológiai megfigyelőállomásokkal körülhálózták az Alföldet, s megkezdték az adatok gyűjtését. Cholnoky Jenő ekkor kezdte meg az Alföldön geomorfológiai kutatásait. Emellett zoológiái kutatások kezdődtek, a Földrajzi Közleményekben kisebb tanulmányok jelentek meg, főleg Cholnoky jENŐtől, ám a tanulmányok nagy része nem a geográfiához, hanem pl. antropológiához, növénytanhoz, szeizmológiához stb. kapcsolódott. A meteorológiai és szeizmológiai állomásokat hamarosan az illetékes intézetek vették át. 1912-ben inkább csak biológiai és főleg archeológiái kutatásokat végzett a bizottság. Ezek a kutatások 1913-ban is folytatódtak - így Cholnoky Jenő morfológiai kutatásai is. A Földrajzi Közleményekben megjelent az Alföld Bizottság 1912. évre vonatkozó pénzügyi számadása (Cholnoky 1913). 59
