Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Dusek László: Cholnoky Jenő és a Magyar Földrajzi Társaság Alföld Bizottsága

Ebből néhány adat: adott év bevétele, előző évi áthozatallal együtt: 4266 korona volt, amely főleg a városok és a megyék segélyéből származott. Pl. a legtöbbet Torontál vármegye adta 800 koronával, 600-600 koronát - Temesvár és Kecskemét adományozott, ám volt olyan is, ahonnan csak 50 koronát utaltak, s nincs az adományozók között pl. Budapest sem.

1914-től kezdve a bizottsági tagok üléseken számoltak be az elvégzett kutatásaikról, ám azok sohasem jelentek meg. Első alkalommal dr. Tuzson János, a Királyi Magyar Tudományegyetem Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézet professzora a növényföldrajzban elért eredményekről és kutatásban tapasztalt nehézségekről számolt be. Tuzson János a kutatásokkal kapcsolatosan több levelet írt Cholnoky Jenő elnöknek.

íme, néhány idézet e levelekből, amelyek a Magyar Földrajzi Múzeum Cholnoky Jenő hagyatékában találhatók:

1914. január 10.: az Alföld virágos növényeinek és növényföldrajzának részletes feldolgozásához 1914- ben szükséges költség összesen 904,78 korona. Ebben megemlíti, hogy munkatársai az év folyamán Miskolc, Debrecen, Eger környékén és Békés megyében folytatják a kutatásokat.

1914. április 4.: arról számol be, hogy két munkatársa megkezdte kutatásait: egyik a déldunai (?) szigeten, valamint ő júniusban megy Békés megyébe. 1914. március 29.: dr. Kovács József, a debreceni gazdasági akadémia tanára Cholnoky jENŐnek, az Alföld Bizottság elnökének írta: „Nagy örömmel dolgoznám fel az alföldi tanyák fejlődését, lehetőleg a török utáni időktől napjainkig. Eddig a Gazdaszövetség támogatásával Balmazújváros és Biharkeresztes községeket dolgoztam fel, jelenleg Hajdúhadház község van sajtó alatt. Mivel a Gazdaszövetség a támogatást részben beszüntette, emiatt több községre a felvételeimet nem terjeszthetem ki.” Emiatt kéri a levél írója, hogy Cholnoky Jenő elnök úr és az Alföld Bizottság bízza őt meg az alföldi tanyák felmérésével.

1914. május 13-án kelt az Alföldre irányuló kutatásokról érdeklődő levél, amelyet a Magyarország című, mérsékelt ellenzéki napilap felelős szerkesztője, Szakács Andor írt alá. A cikk írója hivatkozik a Földrajzi Közleményekben az Alföld Bizottság működéséről olvasott „rendkívül érdekes beszámolót. Ennek nyomán elhatároztuk, hogy a „Magyarország" publicitásának erejével az Alföld kutatását országos kérdéssé tesszük. Legfőképpen az lesz a törekvésünk, hogy a bizottság dotációjának megjavítását minden körülmények között kieszközöljük, fölhíván működésének fontosságára az érdekelt törvényhatóságoknak és gazdasági egyesületeknek a figyelmét. Nem támadás a célunk, hanem tisztán az, hogy ezt a tudományra, az Alföld kellő ismeretére és gazdasági hasznosítására saját nagy jelentőségében ismerje meg és méltányolja az ország.”

A cikk írója szerint a következő kérdésekre várja Cholnoky Jenő elnök úr válaszát:

„7. Miben van az Alföld-kutatás tudományos jelentősége?

2. Ha igaz az, hogy az Alföld felső rétege a vízszabályozás (Vaskapu megnyitása, mocsarak lecsapólósa, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása) következtében geológiai átváltozáson ment keresztül (talajvizének szintje leszáll, a felső réteg fokozatosan kiszárad), a most végzett tudományos kutatásoktól e tekintetben is várhatunk-e fontos eredményt, és ha igen, milyen irányban?

3. Van-e gyakorlati haszna vagy közvetett hatása pl. az alföldi földrengések okainak megállapítására, továbbá a talajviszonyok ismeretére, a mezőgazdaság tájékoztatására és fejlesztésére?

4. A bizottság rendelkezésére álló anyagi erők elégségesek-e a maga elé tűzött nagy célnak kellő időben történő megvalósítására? Az állam, a törvényhatóságok, az egyes intézetek nyújtanak-e elég támogatást és melyek azok a törvényhatóságok, városok, és testületek, amelyek a hozzájuk intézett felszólítás dacára a bizottság anyagi támogatásától mindeddig elzárkóztak?

Nagyon szépen kérjük a mélyen tisztelt Tanár urat, hogy az itt feltett kérdésekre a „Magyarországának kegyeskedjék válaszolni."

Cholnoky Jenő által a Tekintetes Fő- és Székvároshoz írt - dátum nélküli - levélben olvasható: a fővárostól kéri, hogy az Alföld Bizottság tudományos munkálkodását rendes évi segítséggel, legalább 10 éven át, támogatni szíveskedjen, „...ebben a munkálkodásban az Alföld-kutatást legtöbb Tekintetes Törvényhatóság és Rendezett Tanácsú Város rendes évi szubvencióval támogatja. Legtekintélyesebb közigazgatási hatóságunk, a Székes Főváros azonban ezideig nem jutatott a Bizottságnak segítséget. Ezen a téren a Székes Fővárosunknak jó példával elől kellene járni. Hisz a Főváros képviseli hazánk legelőkelőbb intelligenciáját, ő a hangadó, a Főváros állásfoglalása mindig döntő volt a hazában s mintegy útmutató, amely után indult a vidék. Igazán különös, hogy amíg az egész hazát érdeklő kérdésben pl. Kiskunhalas városa minden évben 100 korona hozzájárulással támogatja a Bizottság működését, addig a Fő- és Székváros még eddig semmivel sem járult hozzá, mintha a nemzet, a haza és mindnyájunk legfőbb érdeke abszolúte nem érdekelné. Az Alföld tudományos tanulmányozása egyike az emberiség legnagyszerűbb tudományos vállalkozásának. A magyar

60