Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Dusek László: Cholnoky Jenő és a Magyar Földrajzi Társaság Alföld Bizottsága
CHOLNOKY JENŐ ÉS A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ALFÖLD BIZOTTSÁGA Dr. Dusek László alelnök Magyar Földrajzi Társaság Tápiószentmárton, Fő u. 25. tel. I 06(29)423-689 e-mail I dusekl@freemail.hu A Magyar Földrajzi Társaság Alföld Bizottsága a Lóczy Lajos által irányított nagysikerű Balaton Bizottság munkájának befejezése után 1908-ban alakult meg. Elnökévé a Balaton kutatásban kiváló teljesítményt nyújtó Cholnoky Jenőt, a kolozsvári egyetem professzorát választották meg. Az Alföld Bizottság eredeti célkitűzései szerint 10-15 éven keresztül szerette volna tanulmányozni az Alföldet. A Bizottság keretein belül számos szakbizottság alakult és működött, amelyek élén a hazai tudományos élet kimagasló kutatói álltak. A szakbizottságok kutatásaikba bevont tudósok szerették volna megismerni, feltárni „a legmagyarabb nagytájunk”, az Alföld természeti és kulturális értékeit. Az Alföld Bizottság több évtizedes működése alatt a kitűzött célokat csak részben tudta megvalósítani. Sikereket értek el az Alföld meteorológiai hálózatának kiépítésével, a régészeti és botanikai kutatásokkal. Cholnoky Jenő elnök geomorfológiai kutatásai feltárták az Alföld homokterületeinek formatípusait, jelentős szaktanácsadási feladatokat látott el az Alföld fásítási és a szikesek hasznosítási programjának kidolgozásában. Az elért tudományos eredmények még nagyobbak lehettek volna békésebb időkben. Ugyanis az első világháború miatt a kutatások támogatottsága beszűkült, egyes szakbizottságok irányítói és tagjai katonai szolgálatot teljesítettek, s emiatt is az utókorra hárult és hárul az el nem végzett kutatások továbbvitele és befejezése. Az Alföld Bizottság tevékenysége az első világháború végéig A nagysikerű Balaton Bizottság munkásságának befejezése után, 1904-ben a Magyar Földrajzi Társaságban Cholnoky Jenő vetette fel először az Alföld sokoldalú kutatásainak a lehetőségét. A Magyar Földrajzi Társaság 1907-ben, a Kecskeméten tartott első, majd 1908 őszén, a Szegeden tartott vándor- gyűlésen Lóczy Lajos elnök és Cholnoky Jenő főtitkár részletesen ismertette az Alföld kutatására vonatkozó konkrét terveket. A Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága 1908. november 12-én megtartott ülésén alakult át Alföld Bizottsággá, amelynek elnökévé a Balaton Bizottságban eredményesen munkálkodó Cholnoky jENŐt, a kolozsvári egyetem professzorát választották meg. A Magyar Földrajzi Társaság vezetői, 1909. január 31-én kelt levelükben, (folyamodványban) a földművelésügyi miniszterhez, dr. Darányi iGNÁchoz a következőket írták: „...az Alföld tanulmányozására létesítendő meteorológiai állomások berendezésére 75 775 koronát, fenntartásukra 1911-től 1920-ig évi 77 800 korona segélyt kér olyképpen, hogy ezen összegek a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet dotációjába vétessék be.” Aláírás: dr. Lóczy Lajos elnök, dr. Cholnoky Jenő főtitkár, dr. Havass Rezső alelnök, Déchy Mór alelnök és Littke Aurél titkár. Az indoklásából idézünk: „hazánk legbecsesebb és legmagyarabb részét, a Nagy Alföld tanulmányozását 10-15 évre tervezzük, s azoknak eredményei olyan monografikus munkában fognak napvilágot látni, amely minden ezután következő síksági, vagy alföldi tanulmánynak mintaképül fog szolgálni, s ezentúl nem lehet tudományos téren alföldekről beszélni anélkül, hogy elsősorban a mi Alföldünkre ne történjék hivatkozás. Nagyobb szabású munkálataink egyesítik magukban hazánk legkitűnőbb tudományos erőit. A természetvizsgálók, mérnökök, régészek, történészek és etnográfusok elitje lát hozzá a munkához, hogy teljesen eredeti vizsgálódások segélyével ismerjük meg az Alföldet. A munkálatoknak gyakorlati haszna óriási. Meg kell oldanunk a szikes földek megjavításának problémáját, az 58