Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Bartos-Elekes Zsombor: Geográfusképzés a Kolozsvári gyetemen (1874-1919)
i. Részlet Cholnoky felvételéből: Schilling Gábor a Radnai-havasokban 1912-ben - Cholnoky Fényképtár, Kolozsvár Hálával tartozom Puskás KATAUNnak (Magyar Földrajzi Múzeum) és Kovács EszTERnek (Egyetemi Könyvtár), hogy odaadó, gyors és precíz segítségeikkel megkönnyítették kutatásomat. Előzmények: geográfia a kolozsvári felsőoktatásban 1874 előtt Kolozsváron 1581 és 1605 között megszakításokkal működött először felsőfokú oktatás, de a Báthori István alapította latin tanítási nyelvű jezsuita akadémián nem volt földrajz jellegű képzés2. A második felsőoktatási intézmény 1698 és 1784 között működött a városban. Az I. Lipót alapította jezsuita akadémia a rend V73'as feloszlatásáig működött; itt földtudományokat már tanítottak, három évig maga Hell Miksa is oktatott itt. Az intézményt Mária Terézia 1774-ben alapította újra, a piaristákra bízva azt. 1781- ig az oktatás nyelve a latin volt, az utolsó három évben II. József nyelvtörvénye következtében a német. 1784-ben az intézményt lefokozták. (Gaal 2001, pp. 13-14; Joó 1988, pp. 18-19; Molnár 2004, pp. 182- 183; Tövissi 1991, p. 13) E piarista korszakban Malinovits Ignác oktatta az alkalmazott matematikát (tehát valójában felmérést és térképkészítést); ismeretes egy 1782-es térkép a Házsongárdi temetőről, amelyet a tanítványai készítettek (Papp-Váry 2002, p. 61). FJTE: rektorok, karok, dékánok (1872-1919) 1872-ben jött létre a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem, amelynek - egy ideiglenes, kísérleti működés után - 1881-ben az uralkodó kiállította az alapítólevelét, s így az felvette a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet (Gaal 2001, p. 32). A rektorok évente váltották egymást, a földrajzosok közül Terner Adolf volt rektor, az 1898-1899-es tanévben (Gaal 2001, p. no). Az egyetem négy karral működött: Jog- és Államtudományi Kar; Orvosi Kar; Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi Kar; Mennyiségtan- Természettudományi Kar. A Bölcsészkar dékánjai között is találunk földrajzosokat: Terner 1880-1881- ben; Cholnoky Jenő 1911-1912-ben és 1919 őszén volt dékán (Gaal 2001, p. no). Az egyetem korabeli szabályzata szerint a rektor és a dékán egy évig volt hivatalban, s az azt követő évben prorektorként, illetve prodékánként működött. Itt érdemes megemlíteni a mérnök végzettségű Cholnoky egyetemépítő munkásságának egyik mozzanatát: első dékáni tisztsége ideje alatt egyik 35
