Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Péter: Cholnoky Jenő térképezési munkája Kínában
te fel az itineráriumát, fél centiméteres beosztású négyzetrácsos jegyzetfüzetébe. i:iooooo-es méretarányt használt, mivel így két „kocka” a füzetében megfelelt egy kilométernek. Előre berajzolta a fokhálózatot, legalábbis tisztázati rajzain. Noha az Osztrák-Magyar Monarchiában hivatalosan a ferroi kezdőmeridiánt használták, Cholnoky útfelvételé- nél Greenwichtől mérte a hosszúságot. 1905-ben a Földrajzi Közleményekben (amelynek szerkesztője is volt) ezt írja: „Munkatársainkhoz közlemény” ...5. A mértékek közül kizárólag a méterrendszer mértékeit, meg a Celsius-féle hőmérő-osztást kell használni. A földr. hosszúságok kezdő meridiánja a greenwichi legyen. A tudományos cikkekben a világtájak rövidített jelzésére az angol (N,S,E,W) betűket használjuk, míg a népszerű cikkekben lehetőleg ne rövidítsünk semmit!" (Cholnoky 1905) A beutazott vidéket ábrázoló térképének alapvázát az az útvonal adta, amelyet karavánjával megtett. Ennek az útvonalnak a részletes felvétele volt a legfontosabb, mert egy olyan bázisul szolgált, amelyből a környezetet háromszögelés útján vette fel. Az útvonal egyenes darabokból összerakva képzelendő el. Az egyes darabok irányát a kompasz, hosszát a szemmérték adja meg. Útja során bányászkompaszt használt, a leolvasott érték alapján körülbelül berajzolta a térképre és melléírta a számot. Azonban a mágneses deklinációt (ő „delejes déllőnek” nevezte) ekkor még nem számította bele. Kínában az egyes állomások, települések távolságát kínai mérföldekben mindenfelé ismerték. Li-t használták mértékegységként, ami valamivel több, mint fél kilométer. Rájött a Tien-pao-san-on (ahol egy francia bányatársaságnak dolgozott az érclelőhelyek feltérképezésében) kivitelezett pontos háromszögelés alapján, hogy 1 li-t ezer lépéssel mérnek ki, ezért 10 %-os hiba is becsúszhat, ha erre hagyatkozik (Cholnoky 1899a). Azonban sűrűn lakott vidéken ellenőrzés céljából ezt használta ő is. Síkvidéken megtett útjain a települések térképen való jelülésére oly módon szorítkozhatott, hogy ha az út mentén sűrűn elszórt falvak egyikével egyvonalba érkezett, szemmértékkel felbecsülte a távolságot és berajzolta vázlatára. Hegyes vidéken, például Mandzsúriában azonban egészen más volt a helyzet. Ilyen helyeken a környezet háromszöge- léses felvétele sok munkával járt. Amíg az útvonal mentén az egyes irányokat visszafelé húzta meg, hogy az előtte fekvő, még ismeretlen, újabb vidékbe ne kelljen olyan számot beírni, amely esetleg a későbbi térképezésnél útban lesz, sőt esetleg el is takarja hegyrajz, vagy más, addig a háromszögelő irányzásoknál a nyíllal jelölt vonal csakugyan előre mutat és a számot is előre kapja. Útvonala pontosságát a következő módon tartotta ellenőrzése alatt: „Nem igen elégedhettem meg csak kétszeres irányzással. Egy harmadik irányzás ugyanis már utómnak némi ellenőrzéséül szolgál. Sőt, ha valószínű volt, hogy az ugyanazon tárgyra vett második és harmadik irányzás közben követtem el az útvonal felvételében a hibát, akkor ezt azzal a feltevéssel könnyen korrigálhatom, hogy az utvonal-polygűft egyes darabjainak iránya helyes ugyan, de a vonalak hosszai hibásak. Ebben az esetben ugyanis a 2. beirányzástól a 3-ig húzott átló iránya ugyanaz marad, ha a polygonoldalakat arányosan meg is nyújtjuk. Miután az útirányokban általában nagy irányváltozás nemigen szokott lenni, azért abból, hogy a hosszúságok javítását egyenletesen oszlatjuk el minden polygondarabra, nagy hiba nem származik, habár valószínű, hogy nem minden polygonoldalat hibáztunk el egyformán.” (Cholnoky 1899a, p. 3) Műszereiről és használatukról Az útfelvételekre orográfia adatait és a tektonikával kapcsolatos észrevételeit is rávezette. Rétegvonalakat (vagyis szintvonalakat) használt az orográfiai formák feltüntetésére, az egyes kiemelkedőbb hegyek magasságát pedig becslés alapján írta be a terepnaplókba. A réteg-csapás és dőlés meghatározására ugyanaz a kompasz szolgált, mint amellyel az utat felvette (Cholnoky 1899a). A vázlatba a környezet jellemző kőzeteit is feljegyezte és mintákat gyűjtött3. 27 1. Khalgan kéziratos térképe, Cholnoky rajza
