Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2009)
KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Péter: Cholnoky Jenő térképezési munkája Kínában
CHOLNOKY JENŐ TÉRKÉPEZÉSI MUNKÁJA KÍNÁBAN Jeszenszky Péter térképész hallgató ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék e-mail I jeszi@map.elte.hu Cholnoky Jenő kínai útja során (1896-1898) Sanghajból kiindulva több utazást is tett, vízen és szárazföldön egyaránt. Szárazföldi útjai során fontosnak tartotta néprajzi, geológiai és vízrajzi kutatásai mellett útvonala térképre vitelét is. Ezeket az úttérképeket a nagy- közönség sohasem ismerhette meg, hiszen nem kerültek publikálásra, viszont érdemes foglalkozni velük, hiszen sok helyen az adott vidékről készült első térképnek tekinthetők, ezenkívül ezek alapján készítette több kisebb méretarányú térképét Kínáról. Fontosak azért is, mert általuk betekintést nyerhetünk a száz évvel ezelőtti Kína településszerkezetébe és földrajzába. Megismerhetjük a korabeli útfél- mérési és térképészeti módszereket, vagyis, hogy hogyan rajzolták meg az úttérképeket a modern kor vívmányai nélkül ilyen pontosan. A cikk tartalmazza Cholnoky Jenőnek az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban fellelhető Kínáról készült térképeinek katalógusát is. A földrajztudomány iránt érdeklődők Cholnoky Je- NŐt, mint kiváló tudóst és nagyszerű professzort ismerik, aki ismereteit utazásai során szerzett tapasztalatokkal is gyarapította. Utazásai méltán emelik a Lóczy Lajos, Bíró Lajos, Teleki Sámuel nevével fémjelzett utazók sorába. Legjelentősebb utazása az 1896-1898-ban tett kínai útja volt, mely nemcsak értékes földrajzi, geológiai, néprajzi eredménnyel járt, hanem jelentős kartográfiai hozadékkal is. E cikk a térképész Cholnokví igyekszik bemutatni kínai útja tükrében, s azt, hogy milyen módszerekkel, eszközökkel térképezte fel az európai ember számára ismeretlen vidéket1. Kínai útfelvétele Kínai útja során Cholnoky általában Sanghajban lakott és innen indult különböző kutatóutakra. Vízen bekalandozta a Jangce-delta hatalmas kiterjedésű csatornarendszerét, szárazföldön pedig Vlagyivosztoktól Pekingen és Mandzsúrián keresztül utazott Sanghajba, valamint - többek közt -Belső-Mongóli- ában is járt. Ezen szárazföldi útjai során nemegyszer olyan vidékeken vezetett át gyalogútja, ahol előtte még tudósember nem járt, ezért kötelességének érezte, hogy leírja, mit lát, lerajzolja a jellegzetes tájakat, épületeket és használati tárgyakat, kőzeteket gyűjtsön, tanulmányozza a folyókat és az embereket. Mint ahogy azt a Khinai utazásom utfelvételéről című cikkében írja -."Tudományos célú utazás olyan vidéken, amelyekről térképeink nincsenek, az útvonal térképezése nélkül igen kétes becsű. Geográfiai, hidrográfiai és geológiai tanulmány pedig orográfiai térkép készítése nélkül egyáltalában semmit nem ér." (Cholnoky 1899a, p. 1) Tekintsük át, milyen módszerrel végezte útfelmérését, milyen térképeket használt útja során. Az előbb idézett cikkében tulajdonképpen összefoglalja, mit is csinált azon a 237 napon, amelyet a terepen töltött el, hogyan térképezett, milyen eszközöket használt. Sosem a karavánnal együtt járt, hanem oldalkirándulásokat tett, hogy a természettudományi szempontból érdekes részeket megvizsgálhassa. Bevallása szerint a kitérőkkel napi 40-50 km-t gyalogolt. Gyaloglás közben „elválha- tatlan” eszközei a jegyzőkönyv, az Írón és a kompasz voltak. Emellett az aneroid, a hőmérő, a nagyítóüveg, a geológus-kalapács és a gyűjtőtarisznya voltak nélkülözhetetlen eszközei. Végül a karavánon, könnyen hozzáférhető helyen volt elhelyezve a fényképezőgépe és a szextánsa, ez utóbbival a földrajzi szélességet határozta meg (Cholnoky 1899a). Saját fotólistája szerint közel 250 fényképet készített Kínában, melyeknek eredeti üveglemezeit és korabeli kontaktmásolatait jelenlegi ismereteink szerint három intézményben, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a kolozsvári egyetemen és a Magyar Földrajzi Múzeumban őrzik. Úti térképein sok esetben jelölte azt is, hogy mely ponton és milyen irányba készített fényképet. Lóczy LAjosnak, tanárának és pártfogójának címzett leveleiben2 írja, hogy eredetileg ceruzával vet26
