Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - Rózsafi János - Stencinger Norbert: A 17-es honvéd gyalogezred harcainak nyomában a Doberdó-fennsíkon
Csata- és hadszfntérkutató ti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet tel. | 06(1)4316547 e-mail | rozsafi.janos@nive.hu A Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztályának tagjaival évek1 óta kutatják a szerzők a székesfehérvári 17-es honvéd gyalogezred harcainak helyszíneit Olaszországban, a Doberdó karsztfennsíkon. Annak a honvéd ezrednek a doberdói hadiútját követték végig, amelyben zömében Fejér és Tolna megyei katonák harcoltak. Terepbejárásaik előtt levéltári kutatásokat folytattak, felkészültek az egykori harctér megismerésére, egyes védelmi szakaszok azonosítására. A precíz felkészülés eredményeként a ma már sűrű bozótossal borított terepen sikerült behatárolni több olyan helyszínt,1 ahol az ezred döntő harcait vívta. Bejártak olyan terepszakaszokat, ahol 17-es honvédek százai haltak hősi halált a gyilkos küzdelmek során. A tanulmány célja, hogy emléket állítson az ott harcolt honvédeknek, bemutassák az érdeklődőknek az I. világháború eddig még kevésbé ismert eseményeit, helyszíneit 1915 nyara és 1916 augusztusa között. „...Nincsen párja, hogy is volna párja a fehérvári 17-es bakának...”3 Egy esztendővel az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása után, több más fontos feladat mellett rendezték a haderő kérdését is, mikor is életbe lépett a XLI. Törvény4, amely rendelkezett a honvédség felállításáról, szervezetéről, hadkiegészítéséről és működéséről. Ez alapján megkezdődött a magyar királyi honvéd haderő szervezése. Az i869-es esztendőben a budai hadkerülethez tartozó 65., 66., 70., 71., számú honvédzászlóaljak alkották a későbbi 17. fél dandárt, amelynek parancsnoka Granzenstein Artur alezredes volt. Alig egy évtizeddel később, 1891-ben az átszervezések után a fent említett fél dandárból alakították meg a székesfehérvári 17. gyalogezredet, Tóth Béla alezredes parancsnoksága alatt. Az alakulat négy zászlóaljból állt, amelyből kettő Székesfehérváron, kettő Veszprémben állomásozott. Újabb átszervezések után 1912-től három zászlóalj alkotott egy-egy honvéd gyalogezredet. A 17-es ezrednél kettő továbbra is Székesfehérváron, egy pedig Kaposváron volt elhelyezve. Megváltoztak a hadkiegészítő kerületek is, ahonnan az újoncokat sorozták az alakulat számára. így Fejér és Tolna vármegye egész területéről, valamint Somogy megye igali és tabi járásából kerültek az ifjak az ezred kötelékébe. Az alakulat évek során folyamatosan növekedő állománya kinőtte a székesfehérvári eredeti laktanyát, amely az egykori Kaszárnya - a mai Kossuth Lajos - utcában volt. Kezdetben úgy oldották meg a problémát, hogy a környező települések - Mór, Csákvár, Seregélyes - lakóihoz helyezték a honvédeket. Az ott élő embereknek nem csak a szállásról, hanem a honvédek teljes ellátásáról is gondoskodniuk kellett. A tarthatatlan helyzet megoldására és Hollán Ernő altábornagy, magyar királyi honvédkerület parancsnok kezdeményezésére egy új laktanya építéséhez fogtak Székesfehérváron, mely eredményeképp 1894. október i-én új kaszárnyába költözhettek a honvédek.5 A hadkiegészítő területről a fiataloknak ide kellett menniük sorozásra. Először orvosi alkalmassági vizsgálaton estek át, majd akit alkalmasnak találtak, sorshúzással osztották el a haderő különböző alakulatai6 között. A Fejér megyei székhelyen megjelent 17 és 35 év közötti férfiakat a fent említett honvéd alakulathoz és a 69-es közös gyalogezredhez7 vonultatták8 be katonai szolgálatra. „...Masíroznak idegen országba, Olaszország köves határára...”9 A Szerbia ellen elrendelt részleges mozgósítás időszakában a 81. honvéd dandárba sorolták a budapes62 Mg'- s i ! ' > ® / ■ í / Jr A17-ES HONVÉD GYALOGEZRED HARCAINAK / ^ NYOMÁBAN A DOBERDÓ-FENNSÍKOM W / RÓZSAFI JÁNOS - STENCINGER NORBERT' // láfola tör^lnelem tanár, a- és h3<5színtérkutató ’orösmarty^Mihály Gimnázium, 2036 Érd, Széchenyi tér i. tel. I 06 (23) 367 229 e-mail | norbertstencinger@gmail.com
