Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)

HAGYATÉKOK A MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUMBAN - Lendvai Timár Edit: Kerekes J. Zoltán életútja és munkássága a Magyar Földrajzi Múzeumban őrzött források alapján

KEREKES J. ZOLTÁN ÉLETÚTJA ÉS MUNKÁSSÁGA A MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM ARCHÍVUMÁBAN ŐRZÖTT FORRÁSOK ALAPJÁN

7985-ben Dr. Kenéz Győzőné’ jóvoltából került a Magyar Földrajzi Múzeumba Kerekes János Zoltán - korai haldia miatt még a szakmai közéletben is kevéssé ismert egyetemi magántanárnak, a Magyar Földrajzi Társaság egykori főtitkárának - hagyatéka. A hagyatékban fellelhető nagyszámú iratanyag alapján e cikkben próbáljuk összeállítani Kerekes életútjának legfőbb mérföldköveit, és a hagyatékon keresztül megismertetni, és valamennyire értékelni szakmai munkásságát. A cikket, a hagyatékot bemutató áttekintő lista egészíti ki (Isd. 107-109 oldal), további részletes jegyzékek múzeumunkban lelhetőekfel.

Kerekes János Zoltán 1893. március 18-án született Szabadkán, az akkori Bács-Bodrog vármegyében. Édesapja Kerekes János törvényszéki aljegyző, későbbiekben bíró, és édesanyja, Kovács Gizella Kecskeméten kötöttek házasságot, majd Szabadkára költöztek. Négy gyermekük született, közülük csak a másodszülött János Zoltán és öccse, Vilmos (későbbiekben városi árvaszéki jegyzőként, Makón telepedett le) élték meg a felnőttkort. A család sokat költözött, így elemi iskoláit 1899-1903 között Szabadkán, majd Zomborban végezte el. Később a debreceni kegyesrendiek gimnáziumában folytatta tanulmányait 1904-től 1907-ig, majd 1908-tól Kolozsvárott, az Erdélyi Római Katholikus Főgimnáziumban tanult. Itt is tett 1910-ben érettségi vizsgát jeles eredménnyel.2

Tanulmányait 1910-1914 között a kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem matematikai és természettudományi karán folytatta. A korszak jeles földrajz- és természettudósai, Cholnoky Jenő, Szádeczky-Kardoss Gyula, Fabinyi Rudolf3, Richter Aladár4 voltak tanárai. Egyetemi leckekönyvében minden tantárgynál a „dicséretes" és az „igen szorgalmas" értékelés látható.5 Cholnoky Jenő már ekkor felfigyelt tehetséges tanítványára. A történelem viszontagságai okán későbbi sorsuk is sok párhuzamot mutat. A trianoni békeszerződés után, a román hatóságok hűségeskü megtagadása miatt mindkettőjüket kiutasította Kolozsvárról, ezért Budapesten kezdtek új életet. Mind szakmai, mind emberi értelemben szoros kapcsolatban maradtak egymással. (Lsd. Okmánytár rovat vonatkozó dokumentuma.6)

1913 nyarán a kolozsvári egyetemről kapott dékáni ajánlólevéllel7 Londonban egy intenzív nyári egyetemi kurzuson (London Holiday Course of Studies) mélyítette el angoltudását. 17 nemzet képviselőivel tanulhatott együtt. Édesanyjának hazaküldött, minden apró részletre kitérő leveléből kitűnik, hogy nagyon komolyan vette a nyelvi képzést és mélyen megérintette az angolszász kultúra minden apró jellegzetessége, a történelmi városoktól a gasztronómiáig.8 1914. december 19-én doktori fokozatot szerzett summa cum laude minősítéssel, leíró földrajzból mint fő, általános földrajzból és geológiából mint melléktárgyakból.91915. március 25-én tanári vizsgáinak letétele után középiskolai tanári oklevelet kapott vegytan-természetrajz és földrajz tantárgyakból.10 A kereskedelem, a mechanika és technológia iránti érdeklődésének bizonyítéka, hogy 1916. május 18-án kereskedelmi iskolai tanári oklevelet is szerzett Budapesten földrajz-vegytan, és áruismeret-mechanika-technológia tárgyakból. Tanári pályafutását a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémián kezdte meg 1914-ben, ahol az első évben csak földrajzot tanított. A tanévek előrehaladtával kezdetben csak óraadó, majd helyettes tanár, 1916. szeptember i-től az Akadémia rendes tanára lett. Kereskedelmi földrajzot, vegytant, áruismeretet és természettant, akadémiai tagozaton pedig oceanográfiát, általános és regionális gazdasági földrajzot illetve technológiát tanított." 1918. június 27-én gazdasági földrajz tanegységből egyetemi magántanári képesítést szerzett és egykori egyetemén Cholnoky Jenő előadásainak kiegészítéseként gazdaságföldrajzi szemináriumokat tartott, illetve földrajzi gyakorlatokat vezetett az egyetem 1919. évi román átvételéig.12 1919 februárjában elkezdte a kolozsvári tudomány- egyetem jog- és államtudományi karán a tanulmányait, de az egyetemet májusban a román hatóságok átvették, a félévi zárás bejegyzését már a debreceni tudományegyetem dékánja írta alá augusztus 17-én. A későbbiekben jogi tanulmányokat már nem folytatott.

Kerekes Zoltán igen felkészült, és hivatásának elkötelezett tanáregyéniség volt. Részletekre kitérő, alapos feljegyzései, már-már művészi színvonalon elkészített tereprajzai, terepgyakorlati programjai, és sokszorosított egyetemi jegyzetei is erről tanúskodnak. Remek humora, vidám egyénisége okán népszerű volt diákjai körében. Ugyanakkor Cholnoky tanítványaként megtanulta, és így ta