Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 17. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2008)
HAGYATÉKOK A MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUMBAN - Lendvai Timár Edit: Kerekes J. Zoltán életútja és munkássága a Magyar Földrajzi Múzeumban őrzött források alapján
nárként megkövetelte a magas szakmai színvonalat hallgatóitól. Szívesen barangolta be Erdély tájait, kirándulásairól részletes feljegyzéseket és rajzokat készített, illetve üvegnegatívokra fotografált. A hagyatékban található 20 doboz üvegnegatívon és nagyításokon megjelennek Erdély változatos természeti tájai, a Tordai-hasadék, a Háromszéki-meden- ce, a Kudzsiri- vagy a Gyalui-havasok. A képek láthatóan geográfusi szemmel jól megkomponált, későbbi tanári tevékenységében szemléltető eszközként használt anyagok. Sajnálatos, hogy több közülük fotótechnikai szempontból kevéssé sikerült, sok esetben túlexponált, ráadásul jelentős részükön erős ezüstkiválás, korábbi nedvesség okozta károsodás nyomai láthatóak. Sok esetben csak a negatívokról készített nagyítások alapján azonosíthatóak ma már be, illetve valószínűsíthetőek a fotók témái. Kolozsvári szakmai munkásságának fontos tükre publikációs tevékenysége. Már 1914-ben megjelent első értekezése a Földrajzi Közlemények hasábjain, Földrajzi tényezők befolyása London keletkezésében és kialakulásában címmel.'3 Későbbiekben, az 1910- es években publikált kisebb-nagyobb munkáinak témái a közlekedési- és a gazdasági földrajz témaköreit érintik. Kivételt képez egy igen komoly szakmai értéket képviselő természetföldrajzi téma, az Alsójárai-medence (Alsójára-lara) morfológiáját elemző írása. A cikk ugyan csak 1921-ben jelent meg a Földrajzi Közleményekben, de szakmai alapanyagát még a kolozsvári évek alatt gyűjtötte össze Kerekes.’4 1918 nyarán töltött hosszabb időt a mindösz- sze 8 km2-nyi kiterjedésű kistájon, saját helyszíni tapasztalatai alapján állította fel elméletét a morfológiai szempontból igen izgalmas medence kialakulásának módjáról. Oknyomozó, összefüggéseket kereső módon érvel, illetve cáfol, elemzi, hogy a medencében folyó Jára vízrendszere, a térség geológiai felépítése, a helyi tektonikai mozgások és a külső erők együttesen hogyan hozták létre a mai felszíni formákat. Koch Ferenc geológiai publikációira és Cholnoky teraszkutatási eredményeire alapozhatott szakirodalomként. Bár a mai geológiai és morfológiai kutatások természetesen sok kérdésben túlhaladták Kerekes korát, de meglátásai, elemzései mai napig megállják a helyüket. Erősen érződik Cholnoky természetföldrajzi szemléletének hatása. Szigorúan egzakt megfigyelési módszert alkalmaz, a morfológiai problémákra összpontosít. Ugyanakkor a cikk utolsó részében már hangot kap a KEREKEsből későbbiekben kibontakozó szintetizáló szemléletű gazdaságföldrajzos. Megjelenik az ember, mint felszínt alakító tényező, a különböző gazdálkodási formák és a medence, mint a kultúrtáj gazdasági és közlekedési jellemzői. A munkát kortársai is elismeréssel fogadták, és évek múltával is hivatkoztak rá.’5 Kerekes Zoltán - aki angol, német és francia nyelvtudással bírt - több ismertetést, recenziót készített külföldi szaklapokban megjelent cikkekről, illetve a fenti nyelveken írt szakirodalmakról a Földrajzi Közlemények hasábjain, és más szakmai, és tudományos ismeretterjesztő periodikákban. Már igen korán munkatársa lett a Révai Nagy Lexikona szerző-csoportjának, élete utolsó évéig publikált a lexikonban a földrajz témakörét érintő címszavak elkészítésével.'6’’7 Kerekest 1914. januárjában - akkor még mint tanárjelöltet - Hercz Regina tanárnő, rendes tag ajánlatára a Magyar Földrajzi Társaság rendes tagjává választotta. A Társaság okiratát a földrajztudomány akkoriban legnagyobbak között számon tartott egyéniségei, Lóczy Lajos elnök és gr. Teleki Pál főtitkár írták alá.’8 Nagy megtiszteltetés volt számára a Társaság tagjává válni. Akkoriban egy tudományos egyesületi tagsághoz nem volt elegendő a belépési szándék. Egy-két régebbi tag ajánlására a Választmány megvitatta, hogy a jelentkező tudományos munkássága, foglalkozása, de legalábbis nagyfokú érdeklődése alapján alkalmas e tagnak. Az elutasí107
