Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Serdült Csilla: A KALOT-mozgalom és érdi népfőiskolája
Teleki Pál látogatása Erden 1940-ben Kiemelkedően kedves vendégként emlékeznek visz- sza az akkor már méltán híressé vált Aba Novák Vilmos festőművészre és tanítványaira. Eleinte csak a Szépmíves Műhely keltette fel az érdeklődésüket, majd amikor megértették a KÁLÓT céljait és látták eredményeit, elismerésük jeleként freskókkal díszítették a kastély kerengőjét. Szakosztályok A KÁLÓT eredményei nagy részben a Sajtóosztálynak is köszönhetőek. Szinte a kezdet kezdetén, 1936 januárjában indult el a Dolgozó Fiatalság című havonta megjelenő ifjúsági lap. Ez a kiadvány közzétette a mozgalom feladatát, mondanivalóját. Az egyletszervezések kapcsán is nagy segítséget nyújtott, mert különböző társadalmi, világnézeti és vallási témákban előadásvázlatokat közölt, beszélgetési témákat adott az egyletvezetők kezébe. Az első folyóiratot a mozgalom élete során még jó pár magyar és nemzetiségi lap követte7. Szakosztályok egész sora alakult meg a KÁLÓT berkein belül, ezek közül a legfontosabb a Műsorközpont, a Könyvosztály és a Gazdasági osztály volt. Az ünnepségekhez és egyéb rendezvényekhez a színdarabokat, sok esetben a komplett programot a Műsorközpont dolgozta ki. A Könyvosztály lehetővé tette, hogy a parasztok saját otthoni kiskönyvtárat, illetve egyleti könyvtárakat hozhassanak létre a saját lakóhelyükön. Tekintettel a parasztság egyenlőtlen anyagi viszonyaira, az első könyveket nagyon olcsón, mindössze 17 pengőért vásárolhatták meg. Ezek között találunk olyan alapvető könyveket, mint Bárdos Lajostól ti 101 magyar népdal, Jankovich Ferenctől az Iránytű a magyar irodalomban, Jócsai László A családi ház zöldséges kertje című kötete és az Újszövetség. A mozgalom kedvezményesen árusította a népi írók, mezőgazdászok, állatorvosok, tudósok és az irodalomtörténet híres alakjainak műveit. A KÁLÓT és az EMSZO 1938 novemberében közösen megalapította a Munkaszövetkezetet. Egy részvény 2 pengőbe került és már ez is teljes jogú tagságot biztosított. Ennek keretén belül jött létre a lajosmizsei szövetkezet, ami csereállat-akcióval, vetőmag-, gyümölcs- és baromfiszállítással foglalkozott. Egyházas- falun tésztagyár, Szolnokon seprű- és kefekötő üzem, Szegeden pedig pékség és élelmiszer-forgalmazás működött a helyi szövetkezetek szárnya alatt. Budapesten 1939 októberében nyílt meg a KÁLÓT tüzelőanyagtelepe, majd egy ruha- és fehérnemű-üzlet. 1940-től a textilosztály töltötte be a nagyelosztó feladatait. Az önálló KÁLÓT Gazdasági Szövetkezet 1941-ben alakult meg, és a Munkaszövetkezet feladatait vállalta át, illetve vitte tovább. Nemzetiségi titkárságok „Különböző népek egy közös hazában testvérként éljenek!” Ezeket a szavakat intézte P. Kerkai az 1940. november 28-ai Vigadóbeli nagygyűlésen a hazai nemzetiségek küldötteihez. A KÁLÓT komoly figyelmet fordított az országunkban élő kisebbségekre. Be akarta olvasztani őket a magyarságba, de nem úgy, hogy elveszi tőlük saját nemzeti öntudatukat, hanem épp ellenkezőleg: számukra is fontossá akarta tenni hagyományaik és népszokásaik megőrzését, hogy ne váljanak gyökértelenné egy idegen országban. A mozgalmon belül saját titkárságokat alapítottak a nemzetiségek, saját népfőiskolákkal és saját anyanyelvű sajtóval, könyvekkel rendelkeztek, valamint a saját maguk által választott papi és civil vezetőik irányították a titkárságokat és az egyleti életet. Az országban három nemzetiségi titkárság működött. Kétségtelen, hogy a német nemzetiségi titkárság története mondható a legkevésbé sem konfliktus- mentesnek. A Teleki-kormány 1939-ben, felismerve a Volksbund terjedésében rejlő veszélyeket, igen jelentős összeggel, 435 ezer pengővel támogatta minden olyan magyarországi német sajtóorgánum 91
