Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Serdült Csilla: A KALOT-mozgalom és érdi népfőiskolája
I és szervezet munkáját, ami a náci ideológiát ellensúlyozhatná. Mivel az itt élő németajkú lakosság nagy többsége földművelésből élt, magától értetődő volt, hogy a KALOT-ra hárul ezen népcsoport egyleti életének megszervezése. Még ebben az évben megalakult a mozgalom német titkársága, és elindult a Dolgozó Fiatalság német nyelvű kiadása, a Jungfront. A KÁLÓT és a Volksbund éveken át versenyeztek egymással, mindketten igyekeztek a lehető legtöbb fiatalt megnyerni saját maguk javára. Sokáig a KÁLÓT volt fölényben, majd egy 1942. február 24-i kultuszminiszteri jóváhagyás miatt elbukott a mozgalom ezen törekvése. A kormány nem akarta szabályozni és keretek közé szorítani a Volksbundot, mert ezzel kockáztatták volna a német birodalom támogatását, így kénytelen volt a KALOT-nak megálljt parancsolni. A szlovák és a ruszin titkárságok 1941-ben jöttek létre, velük sokkal kevesebb gondja akadt a KALOT- nak, mint a németekkel. Nagyon gyorsan szaporodtak egyleteik az ország területén, már megalakulásuk évében 60-70 helyi szervezetet tudhattak magukénak. Saját népfőiskolájuk8 volt a szlovák nemzetisé- gűeknek Vágsellyén és később Kassán, a ruszinoknak pedig Ungváron. A Levente és a KÁLÓT A harmincas években egyre jobban látszódott a kormány szándéka: a totális hatalom elérésének érdekében a magyar ifjúság nevelését is államosítani kell. Mindezt a Levente keretein belül képzelte el. 1938 végén elkezdődött a viszálykodás a KÁLÓT és a LÓK (Levente Országos Központ) között. Abban az időben a Leventének minden legény kötelezően a tagja volt, a szervezetnek joga volt bármikor összeparancsolni az ország fiataljait, viszont nem rendelkezett olyan eszközzel, amivel a dinamikus szervezeti életet biztosítani tudta volna. Emiatt volt égetően nagy szüksége a KALOT-ra. 1941. október 18-án megszületett a két szervezet közti megállapodás. A szerződést a LÓK oldaláról Kudriczky ezredes és vitéz Béldy Alajos, a KÁLÓT részéről pedig P. Kerkai Jenő SJ és P. Nagy Töhötöm írták alá. Habár a Levente azt hitte, hogy az egyezség révén derékba törheti a KÁLÓT életét, annak befolyása és lehetőségei csak tovább bővültek. A szerződés 10 pontot tartalmazott, melyekből csupán egy érintette kellemetlenül a mozgalmat: elvesztette azt a jogát, hogy sport- és hazafias rendezvényeket szervezhessen. Ösz- szességében azonban ez a kis negatívum elenyésző az egészhez képest. A KÁLÓT hatalmas fölénybe került. A Levente egy katonai szervezet volt, tagjai nem önkéntes alapon választották a LOK-ot, hanem kötelező volt a belépés. Nem voltak célkitűzései, nem rendelkezett jól szervezett intézményi és szellemi háttérrel, így pedig nem lehet szervezetet, csupán csak tömeget fenntartani. A megállapodás révén a KÁLÓT még jobban, még mélyebben kifejthette hatását a fiatalok körében, még több előadási lehetőséget kaptak a vezetők és a tanárok, valamint nem elhanyagolható az a tény sem, hogy két éven át a Levente pénzén képezték ki a legényeket a tanfolyamokon. A mozgalom 11 évig működhetett. 1940-ben a német befolyás ellensúlyozására az EMSZO-val és a Hivatásszervezettel közösen megalapították a Magyar Szociális Népmozgalmat. 1941-ben a Leventével való szerződéskötés után azt hitte mindenki, hogy a mozgalom hanyatlásnak indul majd, de épp ellenkezőleg történt: a népfőiskolák többsége ezt követően alakult meg. 1943 augusztusában a KÁLÓT részt vett a szárszói konferencián, és tagja lett a Magyar Frontnak: üldözötteket rejtegetett és náciellenes röpiratokat nyomtatott. 1944. október 15-én a nyilas kormány feloszlatja a mozgalmat és vezetői többségét elfogatja, de néhányan át tudtak menekülni a frontvonalon, és Debrecenben felvették a kapcsolatot a szovjetekkel és az ideiglenes kormánnyal. Ennek eredményeképp 1945-ben a KÁLÓT újrakezdhette munkáját, de ez a lendület az egyletek látszólagos újraszervezésén túl semmi másra nem volt elegendő. 1946. július 4-én Rajk László kommunista belügyminiszter elrendelte a KÁLÓT és a Cserkészszövetség végleges feloszlatását és vezetőinek bebörtönzését. 50 év telt el azóta. 1988 novemberében megalakult a KÁLÓT jogutódja, a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Népfőiskolái Szervezet, melynek elnöke Ugrin Józsefen. Az ezredfordulótól újra KÁLÓT Katolikus Népfőiskolái Mozgalom néven működő szervezet az Európai Unióba való belépéssel egyaránt akarja az európai magyarságot, a magyar európaiságot, de minA KÁLÓT feloszlatása és újjáalakulása 92
