Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Szabó József: A szaharai sziklarajzok kérdéséhez - a Magyar Földrajzi Múzeum 1993-as expedíciójának tükrében

o a: <x. CQ UJ *1 LL D 2 a 2 O < < < <s> C£ % ÜJ 1. ábra.: A núbiai sorozat különböző kifejlődésű egységeinek helyzete Egyiptom DNy-i részén (E. Klitzsch — 1978 —nyomán) — Lingula Shale: az előzőre konkordánsan települő mintegy 100 m vastag iszapos agyagkő.- Desert Rose Beds: alul-fölül diszkordánsan érint­kező alsókréta homokkő, különböző szemnagy­sággal, fluviatilis származással, északi szállítási iránnyal.- Plant Beds: 200 m vastag felső kréta, főleg tengeri eredetű homok-iszap- és agyagkő.- Taref Sandstone: Diszkordáns feküje és fedője alap­ján felső kréta középszemű homokkő, ma 100 m vastagságban. Túlnyomóan keresztrétegzett, válta­kozó szállítási iránnyal. — Variegated Shale: ma 100 m vastag a taref homokkő­re konkordánsan települő finoman rétegzett iszapos agyagkő, finomszemű homokkő betelepülésekkel. — Gilf Kebir formáció: a núbiai sorozat két alsó tagja Ny felé — a Gilf peremén - egy többszáz m vastag szilt sorozatba megy át. Anyaga az Uveinat-küszöb felől képződő fluviatilis üledékek és a jura-tenger előnyomulásából származó sekélytengeri-delta kép­ződmények váltakozásából áll. Az egész formáció Ny-i irányból fejlődött, és legjobb feltárásai az Aka- ba-átjáróban vannak. A Gilf Kebir K-i részétől K-re és ÉK-re harmadidő­szaki vulkanizmus nyomai is megtalálhatók: telérek, kürtőkitöltések, gyűrűszerű dykok és főként mag­matikus eredetű gyűrűsszerkezetek. A K-i Gilfben a platón belül is vannak vulkánnyomok. Ezzel össze­függésben említhető az a feltételezés, hogy a Gilf Ke­bir ÉNy-i részén, (a Vádi Abd el Malik É-i végén) az ordoviciumi rétegek lejtése alapján egy Uveinat mé­retű köralakú felboltozódás van, amit egy hatalmas lakkolitként lehet értelmezni. A Vádi Szura jellemzése Expedíciónk a Gilf D-i csúcsa felől, annak lénye­gében megszakítatlan sziklafala mentén, attól mintegy 5-10 km távolságban utazva érte el a Vádi Szura bejá­ratát. Mivel a homokkőfalak aprózódása, valamint az epizodikus vízfolyások hordalékszállítása miatt a plató pereme előtt néhány km széles durva kőzettörmelék­ből és görgetegekből álló törmelék- és hordalékkú­pok, kisebb-nagyobb glacis felszínek, valamint sekély vízfolyásmedrek jórészt járhatatlan hálózata húzódik, a Gilf Ny-i oldalán meridionális irányban mozgó al­kalmi járművek csak a faltól viszonylag távolabb, az egyenletesebb szerrir felszíneken haladhatnak. (Ezt a km széles „országutat” világosan jelzik az éveken át frissen megmaradó keréknyomok. Azt a hamis lát­szatot keltve, mintha ott élénk járműforgalom lenne, holott többnapos ottani utunk során egyetlen lélekkel 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom