Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Szabó József: A szaharai sziklarajzok kérdéséhez - a Magyar Földrajzi Múzeum 1993-as expedíciójának tükrében

sem találkoztunk. Mindenesetre a nyomok azért való­san arra utalnak, hogy ez a Líbiai—sivatag olyan része, ahol hagyományosan egy É-D-i irányú, többnyire il­legális szállítási útvonal fut.) A Vádi Szura magasságában a plató Ny-i pereme már ÉNy-i irányba fordul, sőt a vádi torkolatánál in­kább Ny-ÉNy-i irányú. A völgy torkolati szakaszát a magasfal peremétől - annak lassú hátrálása miatt - attól szigetszerűen elvált tanuhegyek tagolják. Ezért a vádinak köztük lényegében három kijárati nyílása van. Az expedíció a táborhelyét a líbiai ha­tár közelsége miatt - tekintettel az akkori politikai viszonyokra - biztonsági okokból, valamint a szélár­nyék érdekében a torkolati szakasz egyik belső tanú­hegyének védelmében, a vádi medrétől néhányszáz méterre jelölte ki. Koordinátái az alábbiak voltak: tp= 23° 35’ 53” L = 25° 13’ 46”-K M = 691 m (tengerszint felett) Úgy tekinthető, hogy ezek az adatok adják meg a legpontosabban a Vádi Szura torkolatának földrajzi helyzetét. Az expedíció tagjai alaposan bejárták a vádi ud- varszerűen kiszélesedő torkolati szakaszát, és arról Wild teodolittal a rövid idő engedte részletességgel szintezés és háromszögelés útján 1: 4 000 méretará­nyú térképvázlatot és keresztmetszetet készítettek (2 ábra5). A vádi medrében haladva mintegy 2,5 km hosszan sikerült a völgyben fölfelé haladni. Ott a szaharai szárazvölgyek jellegzetes szögletes tálformájú keresztmetszetét mutató völgytalp már mintegy 100 m-t emelkedett, s annyira összeszűkül, hogy a völgy két oldaláról lehulló kőzettömbök, valamint a völgy hosszában epizodikusán mozgó törmelék hatására hegymászó eszközök nélkül járhatatlan. Az e helyen két ágból összefutó völgy legfelső, legfeljebb 1-1,5 km hosszú szakaszát egészen a völgyfőig, vagyis a plató mintegy 200 m magasan emelkedő pereméig jól be lehetett látni. A völgyfőhöz közeli rész hosszmetszete erősen homorú, s a vádi gyakorlatilag függőleges fal­ban végződik, helyesebben kezdődik. Ezért a vádiból a fennsíkra legfeljebb egy alpinista tudna feljutni. A völgy alján világosan látszanak az időszakos vízszál­lítás friss (de azért legalább néhány esztendős) nyomai. A lefolyó víz meanderezve helyenként erősen alámossa 9 1. kép: Panorámakép a Vádi Szura kiszélesedő völgykapujában (Fotó: Szabó József)

Next

/
Oldalképek
Tartalom