Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Serdült Csilla: A KALOT-mozgalom és érdi népfőiskolája
az emberért van, így nem lehet a dolgozó ember semmiféle intézmény vagy rendszer kifosztott áldozata. Minden ember munkája révén jogokat szerez életlehetőségeinek kikövetelésére. Mihamarabbi megoldást kell találniuk az agrárploretariátus tömegeinek csökkentésére, erre pedig csak egy út kínálkozik, mégpedig az, hogy megértessék velük a földnek és a vérnek a kapcsolatát. A KÁLÓT által kidolgozott földreformtervezet lényege, hogy a földönfutó tömegek megkötésére minden családot 1-2 holdnyi területhez kell juttatni, ahol otthonra lelnek és berendezkedhetnek a kertgazdálkodásra és a baromfitenyésztésre. Másik lehetőségként felmerül a szövetkezeti földbérlés ötlete: a szövetkezetbe tömörült bérlők egységes üzemterv szerint felsőbb irányítás alatt, ám a kapott földeken mégis egyénileg, a lehető legjobb tudásuk szerint gazdálkodnak. További célok, például a parasztság fogyasztóképességének növelése, a munkabér törvényi szabályozása, a munkaidő és munkapiac megszervezése, a mezőgazdaság iparosítása valamint a társadalom- biztosítás és érdekképviseletek létrehozása. Önérzetes magyart! A helyes és tiszta nemzeti öntudat megőrzése, valamint erkölcsi, kulturális és Molnár István tánctanár szociális kötelezettségeink teljesítése létfontosságú a magyar családok és nép szempontjából. A Szent István-i állameszmét hirdette a mozgalom, amely szerint minden nép egyenrangú a Kárpát-medencében. Egy idézet Ugrin József visszaemlékezéseiből: „A mi magyarságunk nem faj és vér alapján áll. A mi magyarságunk kritériuma nem a származás, hanem a néphez való hűség. ” Valósággá válik Kerkai Jenő 1935 nyarán tért haza innsbrucki tanulmányaiból, és rögtön kinevezték a szegedi Egyházmegyeközi Nagyszemináriumának prefektusává és dogmatanárává. Már külföldi tartózkodása idején kidolgozta a mozgalom tervezetét, így Szegedre érve egyből hozzá tudott látni a parasztiíjúság megszervezéséhez. Szeptemberben maga mellé vette a két fiatalembert, az épp akkor doktoráló Farkas Györgyöt és a tehetséges színésznek induló, ám egy szerelmi csalódás miatt világcsavargóvá lett Ugrin Józsefet. Kezdetben a KÁLÓT név a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkárságát, majd az 1938. októberében elfogadott alapszabály értelmében Testületét jelentette. Az alapszabályzat 9. paragrafusában foglaltak szerint az egyletnek tagja lehetett minden 16 és 24 év közötti Magyarországon élő földműves vagy földmunkás legény, aki ellen valláserkölcsi és nemzeti szempontból semmiféle kifogást nem lehet emelni. Más foglalkozású, illetve más keresztény felekezethez tartozó fiatalemberek is beléphettek az egyletbe, amennyiben ezt jóváhagyta az egyházi elnök, ám létszámuk nem haladhatta meg a katolikus tagok számának 20%-át. A mozgalom kiépítésénél a sejtmódszert alkalmazták. Az első években az egyletek elindítója szinte kivétel nélkül a falu plébánosa, lelkésze vagy kántora volt. A lelkipásztor maga köré gyűjtött 4-5 agilis, megbízható legényt, és a központ részletes útmutatása szerint felkészítette őket az egyleti életre. Az első sejtek alapos, sokszor fél éven át tartó képzése után kezdődött a toborzás. A pap innentől kezdve már csak a koordináló szerepet vállalta, ezáltal is öntevékenységre sarkallva a legényeket. A KÁLÓT vezetősége a Csanádi Egyházmegye minden plébániájára elküldte programját azzal a kéréssel, hogy az induló vezetőképző tanfolyamokra minden pap küldjön a falujából néhány tisztességes legényt. 87
