Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Serdült Csilla: A KALOT-mozgalom és érdi népfőiskolája
Fontos kikötés volt azonban, hogy a fiatalokat ne erőltessék a képzésen való részvételre. így tudta elérni a KÁLÓT, hogy csak azoknak tartson előadásokat, akik valóban szívügyüknek tekintik a magyar nép felemelését, és ezért hajlandóak keményen dolgozni is. 1935 őszén indult az első három és félnapos, ingyenes vezetőképző tanfolyam a Szeged melletti Somogyitelepen, a jezsuiták nyaralójában. A falvak papjainak, tanítóinak sok feladatuk volt, ezért jól jött a segítség: szükségük volt egy-egy helyi, lelkes, kiképzett legényre, aki képes összefogni és ösztönözni a helyi fiatalokat. így alakultak meg rohamos gyorsasággal KALOT-egyletek százai az ország egész területén. A nem várt hatalmas siker jól látható az 1942-es adatok alapján, miszerint ekkor a mozgalomnak már 100 hivatásos titkára, 5000 önkéntes vezetője, 3500 helyi szervezete, 15000 kiképzett agitátora és csaknem félmilliós taglétszáma volt. Habár Glatlfelder Gyula, a Csanádi megyéspüspök és Báró Apor Vilmos mindvégig támogatta Kerkaiékat, mégsem volt ez elmondható az egész egyházra. Csupán az 1939 szeptemberében XII. Piustól kapott pápai áldás után enyhült meg valamelyest a katolikus elöljáróság. A KÁLÓT és az EMSZO közösen kiadott Magyar Cél című röpirata miatt éleződött ki az ellentét az egyházi hierarchia és a mozgalom között. A KÁLÓT radikális földreformot hirdetett, és e tekintetben az egyházi birtokokat sem kívánták megkülönböztetett elbánásban részesíteni. Földosztásra ajánlottak minden bank, kereskedelmi és ipari vállalat tulajdonában levő földet, minden 200 katasztrális holdnál nagyobb birtokot, amelynek tulajdonosai 1898 után szerezték meg az állampolgárságot, világháborús spekulációval szerzett 200 kát. holdon felüli birtokot, ha tulajdonoAz érdi KÁLÓT Népfiíiskola épülete sai nem mezőgazdasági célokra használják, valamint minden birtok 1000 kát. holdon felüli részét. Az államosított földterület először a Földbirtokrendező Alap tulajdonába kerülne, innen történne szétosztásra rászorultsági sorrendben. Az egyház nem támogatta a kezdeményezést, földjei 1945-ig érintetlenek maradtak, ezért a földreform elmaradásának és az elavult birtokviszonyok konzerválásában neki is felelősséget kell vállalnia. Érdekes, hogy mindvégig egyfajta kettősség jellemezte a mozgalmat: miközben az egyház számára igyekezett megnyerni a parasztság tömegeit, folyamatosan a katolikus hierarchiával került szembe. Népfőiskolák A vezetőképzés során kiválogatott tehetségesebb legényeket 1937-ben továbbképzésre hívták, immáron több hetes tanfolyamokra. Ezen képzések gond nélküli lebonyolításához állandó, bentlakásos népfőiskolákra volt szükség. A KÁLÓT 1940 és 43 között húsz népfőiskolát hozott létre, amelyek néhány esetben egyházi adományokból, ám többségükben közadakozásból összegyűlt pénzből épültek. A népfőiskolák kronológiai sorrendben a következők voltak: 1940. Érd; 1941. Balatonberény, Zirc, Palicsfürdő, Szeged, Jánosi; 1942. Egyházasfalu, Kisunyom, Püspökná- dasd, Hajdúdorog, Csíksomlyó4, Eger, Vágsellye, Ungvár, Szatmárnémeti; 1943. Vértesacsa, Endrőd, Szilágysomlyó, Kassa, Kecskemét. A népfőiskolákon háromféle képzést indítottak: kulturális, hivatásrendi és bizományos-ügynökképző tanfolyamot. Nagyon kevés olyan iskola volt, ahol mindhárom képzés párhuzamosan folyt, mert a körülményekhez igazodva mindegyik kénytelen volt kialakítani saját arculatát. Bizonyos tanfolyamok csupán 3 hétig tartottak, de akadt olyan is, amire a legények 8-12 hónapig jártak. A mozgalom talán legnagyobb eredményének elérésében a jánosi iskola jutott kulcsszerephez. 1941 őszén megnyílt a telepesképző népfőiskola, ahol a komoly válogatás során bekerült 27 legény tíz hónapos képzésen vett részt. Az intézményhez 250 hold föld, valamint jelentős állat- és gépállomány tartozott, így minden adva volt egy mintagazdaság megteremtéséhez. Az ifjak szakmai, szellemi és gyakorlati tudást kaptak, mind a népkulturális, mind pedig a kertgazdaképző tanfolyamok anyagát el kellett sajátítaniuk. A speciális népfőiskola nem titkolt célja egy 88
