Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
KÖZLEMÉNYEK - Sárközy Miklós: Megjegyzések Vámbéry Árminnak a Perszepoliszban és az iráni síita zarándokhelyeken tett látogatásairól
rán külvárosában áll, de Vdmbéry korában, a 1860-as években még messze kívül esett a főváros falain kívül. Ha valaki dél vagy kelet felé indult Teheránból, érintenie kellett karavánjával Rejt. Bár nem tudjuk, hogy járt benne, de Vdmbéry nem mulasztja el megemlíteni a máig híresen fénylő aranykupoláját az akkor és most is igen népszerű kiemelkedő síita szentélynek, mely ma már Teherán külvárosához tartozik.23 Qom A második látogatása, melyről kifejezetten büszkén ír és melyet belülről is megcsodált, Qom volt, az ottani Fatima szentély, a máig igen híres női zarándokhely. Reza imám nővére, a szeplőtelen szent (Hazrat Ma' szűrne) Fatima itt hunyt el 812 táján, amikor több rokonával útnak indult Bagdadból fivéréhez, a Kho- rászánba hurcolt, 8. imámhoz. Az iráni Szent Anna, a nők védőszentje szentélyében tett látogatása különösen tónust kap a Vándorlásaim című könyvében, mivel vélhetőleg ő volt az első nem muszlim európai, aki e szentélybe belépett köszönhetően dervisruha-ál- cájának és kiváló perzsa tudásának. Ide mai napig tilos a bejutás nem muszlimoknak, emiatt az álruhában szunnita dervisként ottjárt Vdmbéry leírása, a pazar dekoráció, az ott nyugvó előkelők sírjainak részletező bemutatása jelentős történeti értékkel bír és nem nehéz észrevenni Vdmbéry csodálatát, bámulatát, ami a racionális orientalistát teljesen magával ragadta. „Qom mely a távolban csakhamar feltűnt számos zöld kupolájával, s kivált pedig a sírboltnak a kelő nap által megvilágított s gazdagon aranyozott nagy kupolájával, a perzsa hölgyvilág szent városa. Itt nyugszik Ma’szume (a szeplőtelen), Imám Riza nővére, ki az akkor Meshed- ben tartózkodó bátyja iránti gyengédség által vonzatva, Bagdadból hozzá akart utazni. A magasságos asszony nem juthatott el vágyai céljához, mert Qomban megbetegedett, meg is halt, s most 444 szent társaságában itt fekszik eltemetve. Ezen szent sírokon kívül, ahogy Kerbela, úgy ezen város is kedvenc temetkezései helye a perzsa nőknek, kik az ország minden tájáról idehozatják magukat. Meddő anyák, férjeiktől elűzött asszonyok s a Hymenért mindhiába epedő leányok járulnak ide a sírhoz, a szent úrnő kegyteljes pártfogásáért esedezni.”24 Az iráni síita viszonylatban ma talán legfontosabb és leghatalmasabb Qom, az 1979-es iszlám forradalom bölcsője, Khomeini ajatollah és híveinek szellemi központja, mindig nagy élmény az odaérkezőnek. Nem csupán a szentély miatt, de azért is, mert itt van a világ legnagyobb síita medreszéje, az 1560-as években alapított Fejzijje, mely az egész világról vonzza a síita diákokat (jelenleg több mint 100.000 fős hallgatóság tanul itt) és az egész város atmoszférája egyedi és lenyűgöző.25 Itt él a világon a legtöbb mardzsa-e taqlid is, közel 10 olyan tekintélyes nagyajatollah, akikre a síita hívők egyes csoportjai máig feltétel nélkül hallgatnak. Ezzel a világon élő nagyajatollahok több mint kétharmada él Qomban, amivel elsődleges helyet vív ki a város a jelenlegi síita világban. Az ember akárhányszor is jut el Qomba (magam már több mint tíz alkalommal), a 32 méter magas aranykupola alatt nyugvó - Vdmbéry szavaival - „síita ősanya”, a „perzsa hölgyvilág kedvencének" sírjához, nem felejthetjük el, hogy Vdmbéry Qom, Fatima mecset (Fotó: Sárközy Miklós) Qom, Fatima mecset (Fotó: Sárközy Miklós) 31
